1879-ben Bell feltalálta a hallás mérésére szolgáló audiométert. Ebben az eszközben 2 indukciós húron áthaladó áramkör, különböző hangerősséggel szólaltatott meg egy telefonkagylót. Alexander Graham Bell álma az volt, hogy felülkerekedjen a siket emberek világtól való elzártságán.
Nagy találmánya – a telefon – örökre megváltoztatta az emberek közötti kommunikációt. Amikor Bell belekezdett munkásságába, a siket gyerekeknek csak 40%-át tanították meg beszélni. Halálakor ez az arány 80% fölé emelkedett. 1890-ben, Bell a Graphophone-ból (magnófelvevő készülék) származó díjazásából finanszírozta az Amerikai Szövetség a Siketeknek Való Beszéd Tanításának Elősegítése (American Association to Promote the Teaching of Speech to the Deaf – ASPTSD; ma már: „Alexander Graham Bell Association for the Deaf”) végett. Ez a szövetség ma a legfontosabb támogatója a beszéd alapú oktatásnak, gyűléseket szervez, részt vesz a lobby tevékenységekben és rendszeresen a „The Volta Review” című lapot publikálja.
