A nem-lineáris erősítés egy, a hallókészülékekben alkalmazott kompressziós eljárás, amely a megadott bejövő jelszint intenzitásának megfelelően szabályozza az erősítés mértékét.
Egyszerűbben fogalmazva: a halk hangok nagyobb mértékben kerülnek erősítésre, mint a hangos hangok, ezért csökken a hangerőszabályzó jelenlétének szükségessége. Ez a funkció megegyezik a csiga egészséges működésével.
Ha bemeneti/kimeneti grafikonon ábrázoljuk, az erősítés mértéke nem 1:1 arányú viszonyt demonstrál, ezért nevezzük nem-lineárisnak. Halk bemeneti jelek esetében a hallókészülék tipikusan lineáris arányú erősítést fog nyújtani mindaddig, amíg el nem érjük a könyökponti szintet, ahol az erősítés mértéke zuhanó tendenciát mutat.