A fülzsír (cerumen) a külső hallójárati mirigyek által termelt, sárgásbarnás váladék. Eredeti funkcióját tekintve, feladata a hallójárati bőr puhán, nedvesen tartása, de ezen kívül még védelmet nyújt az egyéb fülbe kerülő idegen tárgyak, ill. kisebb bogarak ellen is.
A fülzúgás (tinnitus) általában a hallásvesztés kezdetén jelentkezik a fülben. A hallásvesztés mértéke lehet egészen enyhe is: az öregedés velejárója, zajártalom, vagy másfajta kóros elváltozás.
A gerjedéses problémákat konvencionálisan a gerjedési útvonal, a fülilleszték vagy a készülékház akusztikus változtatásai útján történő csillapításával, tompításával tudtuk kiküszöbölni. Egy másik lehetséges megoldás a gerjedésgátlásra a magasfrekvenciás hangok erősítésének redukálása.
1879-ben Bell feltalálta a hallás mérésére szolgáló audiométert. Ebben az eszközben 2 indukciós húron áthaladó áramkör, különböző hangerősséggel szólaltatott meg egy telefonkagylót. Alexander Graham Bell álma az volt, hogy felülkerekedjen a siket emberek világtól való elzártságán.
A hallásküszöb szintet általában egy sor szinuszos, vagy tiszta hang alkalmazásával mérjük. E teszt célja, hogy meghatározza azt a legkisebb intenzitású sinusos hangsort, amit a hallgató még éppen hall. A küszöböket - klinikai okokból - általában a 125 Hz és a 8000 Hz közötti frekvenciaoktávokon mérjük.
A hallásvesztés kialakulásának több oka is lehet, amit általában fajta és mérték szerint határozunk meg. A hallásvesztés fajtája a hallórendszeren belüli rendellenesség fokára, a hallásvesztés mértéke pedig a rendellenesség normál hallásra való hatásának mértékére utal.
A hallójárati készülékeknél (ITE) a mikrofon, az erősítő és a hallgató mind egy olyan testre-szabott házba kerül beépítésre, amely pontosan illeszkedik a fülkagyló concha-jába.
Néhány hallókészülék esetében lehetőségünk nyílik a távirányítóval való működtetésre. A jelátvitel a távirányítóból a hallókészülékhez vagy infravörös fény, vagy ultrahang, vagy rádióhullám útján valósulhat meg.
A mikrofon jelet küld az erősítő felé, ahol az a hallókészülék beállításainak megfelelően feldolgozásra ill. erősítésre kerül. Végül, ez a megfelelő mértékben hangosított jel továbbításra kerül a hallgatóba, majd onnan a hallássérült személy dobhártyájára.
Annak érdekében, hogy a viselő az adott környezeti szituációnak megfelelően tudja változtatni az erősítés mértékét, a legtöbb hallókészülék rendelkezik hangerő szabályzóval.
I am text block. Click edit button to change this text. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper matti pibus leo.
