A középfül a dobhártya és az ovális ablak között elhelyezkedő, levegővel telített üreg. Ebben a középfül üregben található 3 kicsi csontocska, amelyeket hallócsontocskáknak hívunk. Ezek a kalapács (malleus), az üllő (incus) és a kengyel (stapes). Ez a csontláncolat egy úgynevezett emelő mechanizmussal rendelkezik, ami a hallójáratból érkező levegő vibrációját adja tovább az ovális ablakon keresztül a belső fülben található folyadéknak.
Két kis izmocska csatlakozik a csontokhoz, a stapedius és a tensor tympani. Ezek az izmocskák a túl hangos hangok által kiváltott reflexre lépnek működésbe. A csontocskák segítségével megakadályozzák a középfülön keresztülhaladó erős hangok továbbítását, így védve a belső fület a túl erős, károsító hangtól. A középfüli izmok működésének irányítását az akusztikus reflex végzi, ellenőrzését pedig impedanciás audiometriával, más néven tympanometriával végezzük el.
A középfül üregének természetes nyomásszintjét a hallókürt (Eustach-kürt) biztosítja, amely a torokkal köti össze a középfület.
