Kihívás – Felelősség – Lehetőség: akadálymentesítés konferencián jártunk

Hiába a sok jó visszajelzés, a sikeres kezdeményezések – valami még nagyon kellene ahhoz, hogy általánosan megvalósulhasson az akadálymentesítés az előadó-művészet területén – Szakmai konferencián jártunk a Pesti Magyar Színházban.

Immáron második alkalommal, október 14-én került megrendezésre az előadó-művészet területén megvalósítható akadálymentesítés lehetőségeit és jó gyakorlatait tárgyaló konferencia.
A leginkább érintett vakok és gyengénlátók, hallássérültek, valamint siketek közül került ki az érdeklődők többsége, de szinte az összes fogyatékossággal élő érdekvédelmi szervezet is képviseltette magát.

Mi is elmentünk, hogy megismerhessük, milyen ötleteket, megvalósítási modelleket használva segítik a különböző előadói típusok (a színház, a cirkusz, a film, a televízió – tehát a jellemzően vizuális és hallható művészetek) a fogyatékkal élő embereket ezeknek a művészeteknek az élvezetében.

A színház saját(!) társadalmi felelősségvállalási referense, Tóth Cecília már bevezetőjében sietett leszögezni, hogy a bemutatásra kerülő módszerek nem tökéletes megoldások, inkább az első lépések, a tapasztalatszerzés időszakának eredményei. Röviden beszámolunk az ott látottakról és hallottakról.

Ha előszőr a nagyothallókat segítő módszerekről szeretnél olvasni, ide kattintva arra a részre ugorhatsz.

Audionarráció – mi is ez, és hogyan segít

Nagyon izgalmas kísérletbe vágtak a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ és tőlük függetlenül a Pesti Magyar Színhát (PMSZ) munkatársai. A két intézményben ugyanis audionarrációval támogatják a vakok és gyengénlátók részére az előadás követhetőségét és élvezetét a képzett narrátorok.

Akik azt képzelik ennek hallatán, hogy a narrátor, hasonlóan egy rádiójátékhoz “csak” a látható történetet fordítja le hallhatóra, azok nem is járhatnának messzebb a valóságtól.

A narráció már jóval az előadás előtt elkezdődik, a narrátor felkészíti a nézőtéren ülőket arra, hogy mit fognak “látni” a színpadon. Mesél arról a korról, amiben a történet játszódik, a szereplők kapcsolatáról, a történet hátteréről. Leírja a helyszínt, a legapróbb részletekig, ezzel is segítve a “nézőket” abban, hogy el tudják képzelni azt, ami majd a színpadon történni fog.

Audionarráció

forrás: Pesti Magyar Színház

A cirkuszban talán még ennél is tovább mentek – a látogatók például még az előadás előtt megtapogathatják az elefántot, amit legtöbbjük nem is tud látásélmény híján elképzelni – hogy fogalmuk legyen annak méretéről, tapintásáról, szagáról, miközben a narrátor elmeséli a legfontosabb információkat az állatról, annak eredeti lakóhelyéről, a betanításáról.

Természetesen az előadások alatt is képben tartják a színház és a cirkusz látogatóit a narrátorok, a fontos dolgokra irányítják figyelmüket, és érzékletesen leírják szavaikkal, hogy mi, és a színpad melyik pontján történik éppen.

A program annyira sikeres, hogy a PMSZ-szel történő együttműködés keretében a Vakok Iskolájának minden tanulója, minden évadban eljut legalább egy audionarrált előadásra.

Párhuzamos akadálymentesítés

Teljesen más jellegűek – természetesen – azok a módszerek, amikkel a siketeket próbálja támogatni a PMSZ, vagy az Uránia Filmszínház. Kevesen tudják, de az Urániában már 2016 óta a magyar filmek is elérhetők feliratozva.

Ráadásul nem csak a dialógusok szövege, hanem az is, hogy melyik mondatot melyik szereplő mondta, illetve, hogy a háttérben milyen zajok vagy zene hallható.

A PMSZ más és más módszert használ a siketek, illetve a nagyothallók támogatására, hiszen a két fogyatékkal élő csoport között nem az a legnagyobb különbség, hogy milyen mértékű a hallásvesztésük, sokkal inkább az, hogy hogyan kommunikálnak másokkal. A siketek többsége jelnyelven kommunikál, így az ő számukra a feliratozás mellett a jelnyelvi tolmácsolás biztosíthat megoldást.

Bár ez a szolgáltatás még csak alig pár helyen érhető el, folyamatosan zajlik az útkeresés, hogy hogyan lehetne csökkenteni a jeltolmácsolás mellékhatásaként jelentkező (és rendkívül megterhelő) figyelem-megosztási jelenséget. Ugyanis jelenleg a tolmács a színpad egyik végén állva tolmácsol, folyamatos figyelmet igényelve, miközben a színpad változó részein zajlik az előadás.

Dr. Tapolczai Gergely

Dr Tapolczai Gergely számos hazai és külföldi kísérletet mutatott be előadásban azokról a módszerekről, amik ennek az útkeresésnek a során keletkeztek, több-kevesebb sikerrel koronázva. Talán a legérdekesebb közülük, amelynek során két színész játszik párhuzamosan minden szerepet, az egyikük beszélve, a másikuk pedig jelelve.

Sajnos a jeltolmácsolás a közel 70.000 nagyothalló többségének nem jelent segítséget

A feliratozás azonban sokat segíthet a nagyothalló színházlátogatóknak is, úgy tűnik azonban, hogy van már ennél hatékonyabb módszer is.
A hallókészüléket és/vagy cochleáris implantátumot viselők előtt már nem ismeretlen a lehetőség, hogy kiegészítő segítségével, – amit a beszélgetőpartnerük, a tanár vagy előadó nyakába akaszthatnak, már akár 20-30 méter távolságból is a külső, zavaró jelek kizárásával juttathatják a hangot közvetlenül a készülékeikbe.

Phonak Roger Mylink

Természetesen nem lenne járható út azonban az, hogy minden színész viseljen ilyen kis hallókészülék kiegészítő mikrofonokat a nyakában, ráadásul annyit, ahány nagyothalló ül a nézőtéren. A Pesti Magyar Színház az egyik hallókészülék gyártó cég ebből a szempontból egyedülálló megoldását alkalmazza – Phonak Roger okos mikrofonokat telepítettek a színpad több pontján, amik egymással és a nézőtéren ülök készülékeihez is képesek kapcsolódni és a hangokat a hallókészülékekbe juttatni.

Lelki füleimmel már hallom is a morgolódást, hogy ehhez biztosan szükség van egy drága Phonak hallókészülékre is.

Szerencsére nem ez a helyzet. A rendszer minden Phonak készülékkel működik és minden olyan nem Phonak készülékkel is, amelynek van telefontekercse. Ehhez csak egy, a színházban igényelhető és nyakba akasztható kiegészítőt kell használni az előadás alatt, ami képes venni a mikrofonok felől érkező jelet, és azt a telefontekercsen keresztül a hallókészülékbe juttatni.

Jó lenne, ha ezeknek a fejlesztéseknek az eredményeképpen a nagyothalló és siket gyerekek is nagyszámban juthatnának el színházi előadásokra.

Hogyan tovább?

Sok akadályt kell még leküzdeni, és sok kérdést kell még megválaszolni, ahhoz, hogy minden fogyatékkal élő élhessen azzal a jogával, hogy akadálymentesen élvezhessen egy színházi, cirkuszi, filmszínházi előadást, vagy akár csak egy televízió műsort.

A Pesti Magyar Színház ezt a konferenciasorozatot azzal a – rendkívül nemes – céllal hozta létre, hogy 5 éven belül minden magyar színházban lehessen akadálymentesen élvezni az összes előadást, ezért ingyen és bármelyik színház számára megosztják az eddig megszerzett tudást és tapasztalatot.

Nagy kár, hogy csak 3 színház küldött résztvevőt a konferenciára.

Reméljük a többiek is felismerik majd, hogy az akadálymentesítés nem csak nemes kezdeményezés, hanem szükségszerű kötelezettség a fogyatékkal élők irányában.

Május a “Jobb Hallás és Beszéd Hónapja”

Május a “Jobb Hallás és Beszéd Hónapja”

A “Jobb Hallás és Beszéd Hónapját” – BHSM néven – az Amerikai Beszéd-Nyelv-Hallás Egyesület (ASHA) indtotta útjára 1927-ben, amely akkor még Amerikai Beszéd és Hallás Egyesületként működött. 1986-ban Ronald Reagan, az Egyesült Államok akkori elnöke (aki maga is hallókészüléket viselt) annak érdekében, hogy ráirányítsa és növelje a közvélemény figyelmét, kiadott egy hivatalos nyilatkozatot, amelyben május hónapot, mint a a halláscsökkenés és beszédzavarok hivatalos hónapját jelölte ki.

Május a “Jobb Hallás és Beszéd Hónapja”A BHSM akkor, és azóta is olyan időszak, amelynek célja a beszéddel és hallással kapcsolatos ismeretek fejlesztése. Természetesen 1927-ben az emberek nem sok figyelmet fordítottak a beszéd- és hallásproblémákra.

Az emberek úgy gondolták, hogy ha a hallás elromlik, az ellen úgy sem lehet tenni semmit. Az ellen sem, hogy azoknak az embereknek romlik a beszédképessége, akik agyvérzést kaptak. Természetesen senki sem szentelt túl sok figyelmet a gyerekek fejlődésére, amíg azt nem vették észre, hogy egy gyerek nem beszél. De mit is tehettek volna 1927-ben? Úgy tartották, ha egy gyermeknek nehézségei vannak a beszéddel, akkor “lassú a felfogása”.

Hosszú utat tettünk meg…

Az ASHA, az AAA (Amerikai Audiológiai Társaság), és minden hallókészülék és cochleáris implantátum gyártó felsorakozott a zászló mögött, és ma már mindenki készül rá, és ünnepli a Jobb Hallás és Beszéd Hónapját. Mostanra már tudjuk, hogy a legtöbb beszéd- és hallásprobléma kezelhető. Felismertük, hogy a hallásproblémák már újszülött korban felfedezhetők (Köszönhetően a BHSM által biztosított ismeretterjesztésnek is). Rendelkezésünkre áll a technológia, hogy a hallásproblémák kezelése már nagyon korán, csecsemőkorban elkezdődhessen. Ennek eredményeként teljes értékű életet élhetnek a halló világban.

Újszülött hallásszűrés

A BHSM és a beszéd- és hallászavarok ismertté tételének köszönhető legnyilvánvalóbb siker ezeknek a zavaroknak a korai felismerése. Mostanra már Magyarországon is előírás az újszülött-kori hallásszűrés, így a csecsemők idejében elláthatóvá válnak a megfelelő technika és technológia segítségével.

Május a “Jobb Hallás és Beszéd Hónapja”

Technológia

Kezdetekben a technológia nem volt olyan csodálatos. A kései 50′-es években megjelentek az első tranzisztoros fül mögötti hallókészülékek, de még közel sem voltak nagyszerűnek mondhatók….

Analóg módon működtek, zajosak voltak, korlátozottak voltak erősítési és frekvenciakezelési képességeik. Hogy az akkori nagyothallók hogyan hallhattak ezekkel a készülékekkel, az mai szemmel nézve szinte érthetetlen, ők mégis képesek voltak rá. Ez is azt bizonyítja, hogy a hallás az agyban történik.

A hallókészülékek mára már összehasonlíthatatlanul jobbak. Most biztosak lehetünk benne, hogy azok a gyerekek, akik enyhe, vagy közepes hallásvesztéssel élnek, jól tudnak hallani ezekkel a készülékekkel (ha rá tudjuk őket venni, hogy viseljék őket).

Végül megjelentek a cochleáris implantátumok

Sokan nem hisznek az implantátumok valódi hasznában.

A cochleáris implantátumok megítélésének tekintetében megoszlóak a vélemények az audiológiai szakemberek, a nagyothallók, de még a siketek között is. Az azonban tény, hogy technikailag ma már képesek vagyunk olyan korán implantálni egy hallássérült csecsemőt, hogy annak valós életkora szinte egybe esik “hallásának korával”.

Az ő esetükben tisztán felfedezhető, hogy sok minden hallanak. A siketre jellemző beszédhangok eltűnnek, ők “halló” gyermekek. Természetesen nekik is szükségük van terápiára, és még akadnak problémáik zajos környezetben, de azért ez már egy új világ számukra, új lehetőségekkel.

Mi maradt még hátra?

Természetesen a munkának nincs még vége. Folytatni kell a szülők tudásának gyarapítását, képezni kell az új audiológusokat és az új tanárokat a beszéd- és hallászavarok hatásairól. Meg kell tanítani őket felismerni ezeket a zavarokat, hogy tudják kihez kell küldeni, és hogyan kell kezelni őket.

Feladatunk az is, hogy ezeket az ismereteket terjesszük az emberek között. Sok olyan hely van, ahol ezek a zavarok még mindig nem kapnak elegendő figyelmet. Segítenünk kell abban, hogy ez megváltozzon!

Kedves Szülő!

Aggódik amiatt, hogy a gyermekei túl sok időt töltenek a táblagépeikkel, okos-telefonjaikkal, vagy más eszközeikkel? Kevesebbet tud együtt lenni velük, mint szeretné, mert a technológia elvonja a figyelmüket? Azt vette észre, hogy túl sokszor kéri arra a őket, hogy csökkentsék a hangerőt a készülékeiken, mert a zene, amit hallgatnak, még a fülhallgatón vagy fejhallgatón kívül is hallható?

Ha bármelyik kérdésre igennel válaszolt, akkor Ön is tipikus szülőnek számít digitális korunkban. Ez a küzdelem legtöbbünk számára mindennapos, ahogy a technológia egyre inkább központi szereplővé válik életünkben és a gyermekek életében.

1986 óta május a Jobb Hallás és Beszéd Hónapja. Mi is szeretnénk kihasználni ezt az alkalmat arra, hogy emlékeztessünk arra a fontos szerepre, amelyet a verbális kommunikáció és a (technológia zavaró hatásától mentes) személyes interakció jelent a gyermekek szellemi és szociális fejlődésében.

Május a “Jobb Hallás és Beszéd Hónapja”

A mai gyerekek minden egyes nap órákat töltenek kizárólag ezeknek az eszközöknek a társaságában – azokat az órákat, amelyeket korábban beszélgetésre és olvasásra, interaktív és kreatív játékokkal, vagy egyszerűen a játszótéren töltöttek. Annak ellenére, hogy a fiatal gyermekek beszéd- és nyelvi készség fejlődésének elsődleges módja a verbális kommunikáció és a szülőkkel történő együtt olvasás. Ennek köszönhetők a későbbi saját olvasási képességek, amik nélkül az általános iskolai sikerek elmaradnak. A gyerekek szintén sokat tanulnak gyakorlati tapasztalataikból. Az oktatóalkalmazások és számítógépes programok segíthetnek, de semmiképpen sem tudják helyettesíteni azt a tudást, amit a személy-személy közötti kommunikáció során lehet megszerezni. Ahogy haladunk a nyári szünidő felé, amikor a gyerekeknek kétségtelenül még több idejük lesz ezeknek az eszközöknek a használatára, fontolja meg eszköz- és Internet mentes időszakok beiktatását minden nap. Valószínűleg meglepődik majd, hogy (a nehéz kezdet után) mennyire kevéssé fog nekik (és Önnek) hiányozni.

Egy másik nyomasztó probléma a technológia túlzott használatából fakadóan a halláskárosodás, amelynek száma elszomorító módon emelkedett az elmúlt években a fiatalok körében. Ez a jelenség egyértelműen párhuzamba állítható az MP3 lejátszók, okos-telefonok és táblagépek egyre növekvő népszerűségével.

Már az enyhe halláscsökkenés is könnyen eredményezheti a tanulmányi eredmények rosszabbá válását (különösen az olvasás és a matematika terén), az énkép gyengülését, és a társadalmi elszigeteltség érzésének növekedését, hogy csak a legszembetűnőbb következményeket említsük.

Próbáljuk meg tehát arra ösztönözni gyermekeinket, hogy hallgassák alacsonyabb hangerőn ezeket az eszközöket, és tartsanak időnként szüneteket a zenehallgatásban. A nem megfelelő zenehallgatási szokások miatt bekövetkező hallásvesztés megelőzhető, de ha már bekövetkezett, többé nem visszafordítható. Tanítsa meg a biztonságos módszert gyermekeine idejekorán – és mutasson jó példát!

Szerző: Tóth Attila
Fénykép: ASHA, nicoleserpico@tumblr, healthyhearing.com, SPL
Forrás: Jane Madell, ASHA

Írjon nekünk!

Szeretne értesülni róla, ha egy új bejegyzés kerül az oldalra?
Kövessen minket a Facebookon, vagy iratkozzon fel hírlevelünkre!