Kihívás – Felelősség – Lehetőség: akadálymentesítés konferencián jártunk

2019-10-21T12:34:25+00:00 Categories: Egyéb|Tags: , |

Hiába a sok jó visszajelzés, a sikeres kezdeményezések – valami még nagyon kellene ahhoz, hogy általánosan megvalósulhasson az akadálymentesítés az előadó-művészet területén – Szakmai konferencián jártunk a Pesti Magyar Színházban.

Immáron második alkalommal, október 14-én került megrendezésre az előadó-művészet területén megvalósítható akadálymentesítés lehetőségeit és jó gyakorlatait tárgyaló konferencia.
A leginkább érintett vakok és gyengénlátók, hallássérültek, valamint siketek közül került ki az érdeklődők többsége, de szinte az összes fogyatékossággal élő érdekvédelmi szervezet is képviseltette magát.

Mi is elmentünk, hogy megismerhessük, milyen ötleteket, megvalósítási modelleket használva segítik a különböző előadói típusok (a színház, a cirkusz, a film, a televízió – tehát a jellemzően vizuális és hallható művészetek) a fogyatékkal élő embereket ezeknek a művészeteknek az élvezetében.

A színház saját(!) társadalmi felelősségvállalási referense, Tóth Cecília már bevezetőjében sietett leszögezni, hogy a bemutatásra kerülő módszerek nem tökéletes megoldások, inkább az első lépések, a tapasztalatszerzés időszakának eredményei. Röviden beszámolunk az ott látottakról és hallottakról.

Ha előszőr a nagyothallókat segítő módszerekről szeretnél olvasni, ide kattintva arra a részre ugorhatsz.

Audionarráció – mi is ez, és hogyan segít

Nagyon izgalmas kísérletbe vágtak a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ és tőlük függetlenül a Pesti Magyar Színhát (PMSZ) munkatársai. A két intézményben ugyanis audionarrációval támogatják a vakok és gyengénlátók részére az előadás követhetőségét és élvezetét a képzett narrátorok.

Akik azt képzelik ennek hallatán, hogy a narrátor, hasonlóan egy rádiójátékhoz “csak” a látható történetet fordítja le hallhatóra, azok nem is járhatnának messzebb a valóságtól.

A narráció már jóval az előadás előtt elkezdődik, a narrátor felkészíti a nézőtéren ülőket arra, hogy mit fognak “látni” a színpadon. Mesél arról a korról, amiben a történet játszódik, a szereplők kapcsolatáról, a történet hátteréről. Leírja a helyszínt, a legapróbb részletekig, ezzel is segítve a “nézőket” abban, hogy el tudják képzelni azt, ami majd a színpadon történni fog.

Audionarráció

forrás: Pesti Magyar Színház

A cirkuszban talán még ennél is tovább mentek – a látogatók például még az előadás előtt megtapogathatják az elefántot, amit legtöbbjük nem is tud látásélmény híján elképzelni – hogy fogalmuk legyen annak méretéről, tapintásáról, szagáról, miközben a narrátor elmeséli a legfontosabb információkat az állatról, annak eredeti lakóhelyéről, a betanításáról.

Természetesen az előadások alatt is képben tartják a színház és a cirkusz látogatóit a narrátorok, a fontos dolgokra irányítják figyelmüket, és érzékletesen leírják szavaikkal, hogy mi, és a színpad melyik pontján történik éppen.

A program annyira sikeres, hogy a PMSZ-szel történő együttműködés keretében a Vakok Iskolájának minden tanulója, minden évadban eljut legalább egy audionarrált előadásra.

Párhuzamos akadálymentesítés

Teljesen más jellegűek – természetesen – azok a módszerek, amikkel a siketeket próbálja támogatni a PMSZ, vagy az Uránia Filmszínház. Kevesen tudják, de az Urániában már 2016 óta a magyar filmek is elérhetők feliratozva.

Ráadásul nem csak a dialógusok szövege, hanem az is, hogy melyik mondatot melyik szereplő mondta, illetve, hogy a háttérben milyen zajok vagy zene hallható.

A PMSZ más és más módszert használ a siketek, illetve a nagyothallók támogatására, hiszen a két fogyatékkal élő csoport között nem az a legnagyobb különbség, hogy milyen mértékű a hallásvesztésük, sokkal inkább az, hogy hogyan kommunikálnak másokkal. A siketek többsége jelnyelven kommunikál, így az ő számukra a feliratozás mellett a jelnyelvi tolmácsolás biztosíthat megoldást.

Bár ez a szolgáltatás még csak alig pár helyen érhető el, folyamatosan zajlik az útkeresés, hogy hogyan lehetne csökkenteni a jeltolmácsolás mellékhatásaként jelentkező (és rendkívül megterhelő) figyelem-megosztási jelenséget. Ugyanis jelenleg a tolmács a színpad egyik végén állva tolmácsol, folyamatos figyelmet igényelve, miközben a színpad változó részein zajlik az előadás.

Dr. Tapolczai Gergely

Dr Tapolczai Gergely számos hazai és külföldi kísérletet mutatott be előadásban azokról a módszerekről, amik ennek az útkeresésnek a során keletkeztek, több-kevesebb sikerrel koronázva. Talán a legérdekesebb közülük, amelynek során két színész játszik párhuzamosan minden szerepet, az egyikük beszélve, a másikuk pedig jelelve.

Sajnos a jeltolmácsolás a közel 70.000 nagyothalló többségének nem jelent segítséget

A feliratozás azonban sokat segíthet a nagyothalló színházlátogatóknak is, úgy tűnik azonban, hogy van már ennél hatékonyabb módszer is.
A hallókészüléket és/vagy cochleáris implantátumot viselők előtt már nem ismeretlen a lehetőség, hogy kiegészítő segítségével, – amit a beszélgetőpartnerük, a tanár vagy előadó nyakába akaszthatnak, már akár 20-30 méter távolságból is a külső, zavaró jelek kizárásával juttathatják a hangot közvetlenül a készülékeikbe.

Phonak Roger Mylink

Természetesen nem lenne járható út azonban az, hogy minden színész viseljen ilyen kis hallókészülék kiegészítő mikrofonokat a nyakában, ráadásul annyit, ahány nagyothalló ül a nézőtéren. A Pesti Magyar Színház az egyik hallókészülék gyártó cég ebből a szempontból egyedülálló megoldását alkalmazza – Phonak Roger okos mikrofonokat telepítettek a színpad több pontján, amik egymással és a nézőtéren ülök készülékeihez is képesek kapcsolódni és a hangokat a hallókészülékekbe juttatni.

Lelki füleimmel már hallom is a morgolódást, hogy ehhez biztosan szükség van egy drága Phonak hallókészülékre is.

Szerencsére nem ez a helyzet. A rendszer minden Phonak készülékkel működik és minden olyan nem Phonak készülékkel is, amelynek van telefontekercse. Ehhez csak egy, a színházban igényelhető és nyakba akasztható kiegészítőt kell használni az előadás alatt, ami képes venni a mikrofonok felől érkező jelet, és azt a telefontekercsen keresztül a hallókészülékbe juttatni.

Jó lenne, ha ezeknek a fejlesztéseknek az eredményeképpen a nagyothalló és siket gyerekek is nagyszámban juthatnának el színházi előadásokra.

Hogyan tovább?

Sok akadályt kell még leküzdeni, és sok kérdést kell még megválaszolni, ahhoz, hogy minden fogyatékkal élő élhessen azzal a jogával, hogy akadálymentesen élvezhessen egy színházi, cirkuszi, filmszínházi előadást, vagy akár csak egy televízió műsort.

A Pesti Magyar Színház ezt a konferenciasorozatot azzal a – rendkívül nemes – céllal hozta létre, hogy 5 éven belül minden magyar színházban lehessen akadálymentesen élvezni az összes előadást, ezért ingyen és bármelyik színház számára megosztják az eddig megszerzett tudást és tapasztalatot.

Nagy kár, hogy csak 3 színház küldött résztvevőt a konferenciára.

Reméljük a többiek is felismerik majd, hogy az akadálymentesítés nem csak nemes kezdeményezés, hanem szükségszerű kötelezettség a fogyatékkal élők irányában.

Top