Az a gondolat, hogy a halláskárosodás csak a nagyszüleinket érintheti, tévhit. A statisztikákból egyértelműen kirajzolódik, hogy egyre több fiatalt érint a halláscsökkenés, egyre fiatalabb korosztályt kell kiszolgálniuk az audiológiai rendelőknek. Hogy mi az oka ennek a jelenségnek, és hogyan lehet ezt elkerülni? Erről lesz szó most. 

A hallásvesztés gondolatát gyakran társítjuk az idősebb emberekhez, hiszen általában azt feltételezzük, hogy a hallás nehézségei csak az öregedési folyamat következményeként jelennek meg. Ehhez képest a számok azt mutatják, hogy ma minden ötödik tinédzser érintett valamilyen hallásproblémában, legyen az halláscsökkenés vagy fülzúgás.

Az 1990-es évekhez képest mára 30%-kal nőtt a fiatalok érintettsége, és ez a szám a jövőben növekedni fog.

Miért ilyen sok a fiatal érintett?

Noha a hallásvesztés kialakulásának számos oka lehet, például genetikai okok, bizonyos betegségek, vagy szülés alatt adódó komplikációk,

a fiatalok esetében a fő bűnös a zaj által kiváltott halláscsökkenés.

A legtöbb fiatal ma állandóan hallgat valamit a fülesén keresztül a telefonjáról: zenét, videót, filmet, hangoskönyvet vagy podcastot. Ezzel tulajdonképpen nem is lenne baj, ám ezt túl sokáig, és nem túl biztonságos hangerőn teszik. A WHO kielmztett több, közép és magasabb jövedelmű országokban készült tanulmányt, amelyekből világosan kiderült, hogy a 12–35 évesek mintegy fele válik az okostelefonok okozta zajártalom áldozatává. Ennek a korcsoportnak a 40% -a pedig potenciálisan ki van téve káros hanghatásnak olyan helyszíneken, mint az éjszakai klubok, bárok és a sportesemények.

Ez nem meglepő, ha belegondolunk abba, hogy a legfiatalabb generáció már "okostelefonnal a kezében" született, és hogy ez a korosztály szinte folyamatosan hallgat zenét, szórakozik éjszakai klubokban, szurkol a sporteseményeken, vesz részt nyaranta akár több zenei fesztiválon is.

Ezeken a helyszíneken ugyanis gyakran átlépi a zajszint a biztonságos határvonalat, ami az évek alatt, ha nem védjük a fülünket, kifejti káros hatását a hallásunkra.

Forrás: Unsplash

Mi az a káros zajszint?

Akkor beszélünk nem biztonságos zajszintről, ha legalább 85 decibeles zajt hallgatunk több, mint 8 órán át. Ekkor már védeni kell a fülünket a zajtól, hogy ne okozzon sérüléseket a belső fül szőrsejtjeiben. Innentől kezdve pedig a zajban tölthető biztonságos időtartam minden 3 dB hangerővövekedéssel lefeleződik, tehát minél erősebb a zaj, annál hamarabb következik be károsodás a fülünkben.

Nagyon sokat számít, hogy milyen hangerősségnek mennyi ideig vagyunk kitéve: például ha 100 decibelen hallgatunk zenét, az már 15 perc alatt képes visszavonhatatlan károkat okozni a fülünkben.

Nem jó stratégia azzal mentegetni a helyzetet, hogy a koncertek után reggelre elmúlik a tompa hallás és a fülzúgás.

Egy ideig lehet, hogy ezt tapasztalhatjuk, ám minden egyes koncert és zajos helyzet alatt folyamatosan túlterheljük a fülünket, és ez fokozatosan építi le a hallásunkat, míg egyszercsak állandóvá nem válik a fülzúgás, és mérhető nem lesz a halláscsökkenés.

A fiatalok nagy része nem gondol a következményekre

Nem azért, mert nem érdekli őket, hanem mert túl megfoghatatlan számukra mindaz, amit a zaj okozhat hosszútávon, és mert nem szeretnének lemondani a zene okozta élvezetről. Dán kutatók azt is vizsgálták, hogy a fiatalok miért hallgatnak ilyen hangosan zenét. A leggyakoribb okok, amiket megjelöltek válaszadás során, a következők voltak:

• jobban tudom élvezni a zenét,
• sokkal jobban feltölt a zene energiával,
• jobban elmerülök a zenében, ha hangos.

Nem véletlen, hogy a fesztiválok zajszintje gyakran eléri a hallást nagy mértékben károsító 100 decibelt, és hogy nincsenek törekvések ennek a csökkentésére. A szervezők részére gazdaságilag nem kifizetődő megtenni ebbe az irányba a lépéseket, az emberek nem akarnak lemondani a zenei élményről, sem a basszus dübörgésének érzékeléséről a mellkasukban.

Pedig a fülzúgás és a halláscsökkenés következményei kihatnak a mindennapi életünkre. A WHO jelentése szerint a halláscsökkenés és a fülzúgás magányhoz, elszigeteltséghez és frusztrációhoz vezethet. Az élet szinte minden színterén szükségünk van a hallásunkra, és ha nem tudunk rá támaszkodni az komoly akadályokat állít fel a hétköznapok során elénk:

• nehezebben kommunikálunk szeretteinkkel, barátainkkal,
• tanulmányi eredményeink romlanak,
• nehezebben indulhatunk el a pályakereső utunkon,
• elesünk bizonyos szórakozási lehetőségektől,
• nehézséget okoz a telefonálás,
• nehezebbé válik az önérvényesítés,
• kirekesztődünk közösségekből,
• és nehezebbé válik a párkeresés és a családalapítás is.

Mindezek pedig végeredményben elszigetelődéshez, elmagányosodáshoz és akár depresszióhoz is vezethetnek azoknál, akik nem ismerik fel időben a halláscsökkenésüket, és nem teszik meg a megfelelő lépéseket a halláskárosodás kezelése felé.

Általánosan elmondható, hogy minél nagyobb mértékű halláscsökkenésről van szó, annál több negatív hatással kell szembenéznie az érintett fiatalnak a halláscsökkenés bekövetkezte után.

Forrás: Unsplash

Hogyan lehet megvédeni hallásunkat?

Nagyon fontos lenne tudatosítani, hogy ha elveszítjük a hallásunkat, azt nem hozhatjuk többé vissza. A hangsúlyt sokkal inkább a megelőzésre kell helyeznünk, mint a kezelésre.

Néhány egyszerű óvintézkedéssel ugyanis tizenévesek és fiatal felnőttek ezrei tudják megvédeni magukat a halláscsökkenés és a fülzúgás kialakulásától. A WHO egyik tanulmánya szerint a fiatalkori halláscsökkenés 60% -a megelőzhető! A kulcs mindössze az olyan helyzetekre való felkészülés, illetve azok elkerülése, amelyekben a hallás veszélybe kerülhet.

Fontos tudatosítani azt is, hogy a megelőzés nem lemondás!

Például a füldugó használata a koncerten egyáltalán nem csökkent az zenei élvezeten, csupán csak megfelelő típust kell választani hozzá! Egyébként is, a fesztiválélményt valójában nem maga a hangerő adja, hanem a közös élmény, valamint az, hogy nem csak a fülünkkel, hanem minden porcikánkkal érezzük a rezgéseket.

Ezt azonban nem bírja a fülünk, ezért azt kell külön védenünk füldugóval vagy fültokkal, mint napozásnál a szemünket szemüveggel, és a bőrünket naptejjel.

Nem azt javasoljuk, hogy ne menj koncertre. De, menj, és élvezd!  Csak közben vigyázz a füleid éppségére is!

A WHO küzd a csendesebb világért

Itt már írtam arról, hogy mi a baj azzal, hogy egyre jobban eluralkodik a zaj a világban, azon túl, hogy a hallásunk láthatja kárát. A WHO többek között ezért is javasolt számos intézkedést annak érdekében, hogy az emberek - köztük a fiatalok - hallását megóvják. Ebben a feladatban ugyanis fontos szerepe van a munkaadóknak, a piaci szereplőknek, és a kormányoknak is.

A WHO állásfoglalása kimondja például, hogy azokon a helyszíneken, ahol a zajszint elérheti a 100 dB szintet - például a koncerteken - csökkenteni kell azt az időtartamot, ameddig ezek a zajszintek tartanak, vagy pedig biztonságos szintre kell csökkenteniük kell a hangerőt. Említés tesz arról, hogy a munkahelyeken a legnagyobb megengedett zajszint 85 decibel lehet, legfeljebb napi 8 órán keresztül, valamint biztosítani kell a dolgozók számára a hallásvédelmet fültokok és füldugók formájában. Hangsúlyozzák, hogy mennyire fontos lenne a munkahelyeken biztosítani a dolgozók számára egy csendes szobát, ahová el tudnak vonulni a zaj elől.

A WHO arra is felszólítja a kormányokat, hogy dolgozzák ki és hajtsák végre a rekreációs zajszintet érintő jogszabályokat, valamint hívják fel a nyilvánosság figyelmét kampányok segítségével a hallásvesztés kockázataira.

Forrás: Unsplash

Amit Te is megtehetsz

Te, fiatal zeneimádóként is sokat tehetsz azért, hogy ne váljon belőled hallássérült fiatal, miközben a legaktívabb éveidet éled! Ha az alábbi dolgokra odafigyelsz, sokat tehetsz azért, hogy a hallásod időskorodban is jól kiszolgáljon - a tévhittel ellentétben ugyanis az öregedéssel nem feltétlenül jár együtt a hallásvesztés sem!

• Első körben hallgass az okoseszközeidre, amikor arra figyelmeztetnek, hogy a hangerő, amire váltani szeretnél, az már károsíthatja a hallásodat!
• Ne hallgass egy óránál tovább egyhuzamban zenét, tarts közte szünetet!
• Tölts több időt csendes tevékenységgel!
• Viselj füldugót hangos környezetben: bulihelyeken, koncerteken, fesztiválokon!
• Viselj füldugót zajos hobbitevékenységek alatt is: például, ha motorozol, vagy rendszeresen jársz stadionba sportolóként vagy szurkolóként!
• Pályaválasztáskor nézz utána annak is, hogy a választott munkád mekkora zajszinttel jár majd a mindennapokban!

Járj el hallásszűrésre!

Természetesen nem lehet teljes a megelőzési stratégiád hallásszűrés nélkül! Évente egyszer szándd rá az időt arra, hogy elmész hallásvizsgálatra, így az audiológusod időben észreveheti, ha probléma van a hallásoddal, és megtehetitek közösen az első lépéseket afelé, hogy minimalizáljátok az esetleges károkat.

A hallás kincs. Ne hagyd elveszni!