Nehéz kérdés, hogy mi a legelső emlékem a testvéremről, és nincs rá kristálytiszta válaszom. Inkább azt mondanám, hogy nincs emlékem nélküle. Emlékszem például, amikor óvodába mentem, addig én azt hittem, hogy minden család úgy néz ki, mint a miénk: apuka, anyuka, két kisgyerek, és a kicsik nem hallanak és nem tudnak beszélni. Emlékszem, hogy meglepődtem, amikor kiderült két csoporttársamról, hogy testvérek, és a kisebbikük beszélt velem. Nem nagyon értettem, hogy ez hogy lehet.
