Amikor a tanárok tudják, hogy nem hall a diákjuk, de nem értik, az eléggé meg tudja nehezíteni a hallássérült hallgató életét.
,,Volt egy tanárom, aki nem bírta megérteni, miért nem tudok megtanulni németül. Hiába magyaráztam neki, hogy szájról olvasok, és egyszerűen nem megy, nem értette. A végén azt vágta a fejemhez, hogy a hallássérülésemmel takarózom. Nagyon rosszul esett.”
Szóval ilyenformán rossz tud lenni az iskolapadban is, ha a környezet nem toleráns, vagy elfelejti, hogy hallássérült is van köztük. Például névsorolvasásnál, ahol egyenesen letolás is érkezik azért, mert nem voltál ott, vagy nem jelentkeztél a nevednél, esetleg a barátnőd mondja helyetted, hogy jelen vagy, jófejségből, hogy ne stresszelj. Nekem volt egy tanárom, aki annyira jófej volt, hogy mindig, ha a nevemhez ért, meg keresett a szemével a több száz diák között. Iszonyatosan jól esett.
