Egy hallássérült gyermek reakciói másabbak lehetnek, mint egy átlagos halló gyermeké. Másképpen reagálhat a zajokra, rád, a családra, a történésekre. Biztosan benned is felmerül, főleg a kezdetek kezdetén, hogy mégis, hogyan beszélj gyermekeddel úgy, hogy az tényleg jó legyen. Hiszen annyira más, nem erre készültél, és nem is dobtak neked egy könyvet olyan címmel, a diagnózissal együtt, hogy: Így beszélj jól hallássérült gyermekeddel! De ne aggódj, nem olyan bonyolult ez!

Valószínűleg azért is olyan érzékeny pont ez nálad, mert aggódsz, hogy esetleg a beszédfejlődését akadályozod, ha nem jól fogsz neki már a kezdetektől, de ne izguld túl a dolgot! Egy hallássérült gyermek beszédfejlődése a hallókészülék ellátással és az időben megkezdett fejlesztéssel szépen alakulni fog.

A fejlesztéseken a szurdopedagógusotok bőségesen ellát majd tanácsokkal arra vonatkozóan, hogy mire figyelj, hogyan beszélgess vele úgy, hogy közben segíted is a fejlődését.

De néhány apró tippet már most is beépíthetsz, hogy megnyugodj, mindent jól csinálsz! Ám ne elsősorban az motiváljon téged, hogy fejleszd őt, ezt a feladatot hagyd a szurdopedagógusotokra! A motivációd sokkal inkább az legyen, hogy a kettőtök közti kommunikáció zökkenőmentes legyen, tudjatok kapcsolódni, élvezet legyen beszélgetnetek egymással, még ha az kimerül abban, hogy te beszélsz, ő pedig bólogat.

Ha beszélsz hozzá, mindig nézz rá!

Mesélek egy vicces sztorit. Azok az emberek, akik sok időt töltenek velem, megszokták, hogy csakis akkor beszélgetünk, ha egymásra nézünk. Egyszerűen azért, mert az a biztos jel számomra, hogy mondani akarnak valamit, ha rám néznek, és csak akkor értem az embereket a szájról olvasás miatt, ha rájuk nézek. Ennek pedig vannak olyan vicces következményei is, hogy a férjem gyakran a halló ismerőseivel is így beszél, mert annyira megszokta mellettem, hogy csak akkor van beszélgetés, ha egymásra nézünk. Egyszer hazajött a munkahelyéről, és ezt mesélte:

– Képzeld, ebédeltem a kollégámmal, és ő levest evett. És amikor ő éppen lenézett a tányérjára, hogy bekanalazzon egy adagot, akkor én abbahagytam, amit meséltem, és megvártam míg rám néz. Kicsit értetlenül nézett rám, hogy miért álltam meg a mondanivalómmal.

Mindezek mellett én szeretem, hogy így működünk, mert egyébként azt gondolom, hogy a rohanó hétköznapok miatt elfelejtünk igazán figyelni egymásra. Kutyafuttában beszélünk, egymásra sem nézve, pedig az igazi beszélgetés lényege az, hogy mindketten minden idegszálunkkal a másikra koncentrálunk. Add meg ezt a figyelmet a gyermekednek! Ha szeretnél beszélgetést kezdeményezni, akkor mindig az legyen az első, hogy felhívod magadra a figyelmet vizuálisan is. Odahajolsz hozzá, leguggolsz mellé, megvárod, hogy rád figyel, és utána beszélsz hozzá. Ugyancsak ezt várd el tőle is: azaz ha akar tőled valamit, nézzen rád! Ez azért is fontos, mert ez egy biztos pont: létrejön a kapcsolat köztetek. Egy hallássérült gyermek nem biztos, hogy ösztönösen feléd fordul, ha szólítod. Idő kell neki ahhoz is, hogy megértse, ha hangot hall, az szólhat neki is.

Hegyezzétek közösen a fületeket!

Egy hallássérült gyermek beszédfejlődése ott kezdődik, hogy meg kell ismerkednie a körülötte lévő hangokkal. Számára ugyanis nem feltétlenül automatikus, hogy honnan jön a hang, hiszen van, akinél másfél-két évesen derül ki a hallássérülés megléte, ami rengeteg idő! De a jó hír, hogy nagyon gyorsan tanulnak, miután hallókészülék kerül a fülükre, és borzasztóan kíváncsiak is. Ezért jó móka, ha közösen hegyezitek a fületeket, legyen az kint az udvaron, vagy bent az otthonotokban. Ehhez konkrét játékos tippeket ebben a cikkben adtam már nektek!

Beszélj, beszélj, beszélj…

Ebben nincsen nagy különbség a halló és a hallássérült gyermekek között. Ők is úgy sajátítják el a nyelvet, hogy a környezetüket figyelik. Tehát a legfontosabb, amit tehetsz, hogy folyamatosan beszélj hozzá, és helyette is! Ha rámutat valamire, nevezd meg! Ha halandzsázik, fogalmazd meg helyette, mit mondana! Ezzel tulajdonképpen mintát adsz neki ahhoz, hogy leutánozhassa, megtanulhassa. (A mintaadásról egyébként bővebben itt írtam!) Mindig adj időt, lehetőséget utána, hogy ő is megpróbálhassa elismételni, amit te mondtál, és minden próbálkozásáért dicsérd meg, örüljetek együtt!

Ez azért is olyan fontos, mert megerősíted benne azt, hogy érdemes próbálkoznia az önkifejezéssel, figyeltek rá, ha megszólal.

Kérdésed van?

Oszd meg velünk és a többi szülővel is! Létrehoztunk egy zárt csoportot Facebookon, ahová te is csatlakozhatsz, ha közösségre vágysz! A csoportnak Csendetlenkedő a neve. Tudjuk, hogy olykor nehéz szülőként eligazodni egy olyan világban, ami a tiedétől ennyire különböző, de ha tudatosan állsz hozzá, ha birtokodban van minden fontos információ, akkor magabiztosan segítheted hallássérült gyermekedet! Segítünk, hogy megtaláld a saját utadat, és támogatunk abban, ahol éppen tartasz!

Azért érdemes csatlakoznod, mert:

• itt kiöntheted a szíved,
• beszélhetsz a hétköznapok kihívásairól, örömeiről,
• olvashatsz mások tapasztalatairól,
• mindenki inspiráció a másik számára,
• mindenki megoldást keres és kap,
• segítő közeg vesz körül,
• jó szakembereket ajánlanak neked,
• és segítünk a legtutibb hallókészülékedet is megtalálni!

Ha belépnél, itt találsz meg bennünket! 

Várunk nagyon!