Fiatal felnőttként, ha már lehúztál egy-két évtizedet hallókészülékkel, egyáltalán nem könnyű megválaszolni azt a kérdést, hogy hol van az a pont, amikor már érdemes bevállalni a CI-t a hallókészülék helyett, és ki az, akinek érdemes elgondolkodnia a váltáson hallókészülékes fiatal felnőttként. A válasz valószínűleg egyszerű: amikor érzed. De azért megpróbáltam pár támpontot is összeszedni.

Hogyan is működik az implantátum?

Ha bárhol utána olvastál már a cochleáris implantátumnak, akkor azt már láthattad, hogy a CI alapvetően az idegi típusú hallásvesztésre jelent megoldást. Ennél a típusnál ugyanis a csiga szőrsejtjei azok, amelyek nem képesek megfelelő ingerületet átadni a hallóidegnek ahhoz, hogy a hallás létrejöjjön.

Ezt a problémát oldja meg a CI úgy, hogy a csigába ültetett elektróda átveszi a szőrsejtek feladatát, és a külvilág hangjait feldolgozva az implantátum elektromosan ingerli a hallóideget, ezáltal létrejön a hallásélmény.

A CI kifejezetten azt a célt tűzi ki, hogy meghalld az emberi beszéd hangjait, és jó eséllyel kialakulhasson nálad a beszédértés. Az implantátumot különösen súlyos hallásvesztésre javasolják, amikor már a hallókészülék nem tudja technológiailag annyira felerősíteni a hangokat, hogy elég jól halljunk vele. Mivel a CI teljesen más elven működik, ott is képes segíteni, ahol már a legerősebb hallókészülék sem.

Fontos, hogy mikor történik az implantáció

Bármilyen hallásjavító eszközről is van szó, mindig nagyon fontos tényező az idő.

Ezért hangsúlyozzák ki a szurdopedagógusok azt, hogy nagyon fontos az, hogy egy gyermeknél mielőbb kiderüljön a hallássérülés ténye, és azt követően azonnal megkezdődjön a hallásveszteségének megfelelő hallókészülék ellátás/ vagy kapjon cochleáris implantátumot.

Ugyanis minél korábban jut megfelelő hallásjavító eszközhöz, annál nagyobb az esélye annak, hogy megtanul megfelelő hallás- és beszédfejlesztés mellett magas szinten beszélni, jobb lesz a beszédértése, illetve elsősorban a hallására fog támaszkodni, és csak kisebb mértékben másra: a szemére, a gesztusokra és a szájról olvasásra.

Tehát, ha valaki a beszédfejlődés beindulása előtt (2-3 éves kor) esik át a CI beültetésén, akkor már azzal tanul meg hallani és beszélni, ami vitathatatlanul nagy előny, hiszen erre az eszközre támaszkodik a beszéd- és hallásfejlődés kritikus időszakában.

Kiknek ajánlott a cochleáris implantátum?

Forrás: Oticon

Mit várhatok el az implantátumtól, ha felnőttként vágok bele?

Míg a gyerekeknél van egy minimum korhatár az altathatóság miatt, addig a felnőttek esetében nem létezik életkori határ semmilyen irányban a CI műtétet illetően.

Ám azt fontos tudni, hogy felnőttként számtalan tényező befolyásolja azt, hogy milyen változást hoz majd pontosan a CI a viselőjének a műtétet követően, hiszen ekkor már van egy hallókészülékes előéletünk, egy kialakult kommunikációs csatornarendszerünk, amit sokáig használtunk.

Bár nem lehet pontosan megjósolni, hogy a te hallásodból mit lehet kihozni a CI-vel, van néhány tény, ami talán támpontokat nyújthat számodra a döntéshozásban:

  • A korai életkorban implantátumot kapó gyermekeknél jobb eredményeket tapasztalnak.
  • A korábban nyelvi- és beszédfejlesztésben részesített idősebb gyermekek és felnőttek általában jobban teljesítenek cochleáris implantátummal, mint azok, akik nem kaptak fejlesztést, vagy nem beszélnek.
  • A cochleáris implantátum előnyei csökkenhetnek, ha a súlyos halláskárosodás már hosszú ideje fennáll.

Mondok egy egyszerű példát.

Én például mindkét oldalon 80-110 decibeles idegi típusú hallásvesztéssel élek, és gyerekkorom óta szájról olvasok. A beszédértésem, mint olyan nem nagyon létezett, hiába cserélgettem a hallókészülékeket időről-időre, egyre erősebbre. A mostani hallókészülékem azonban elindított valamit, és változás állt be a beszédértésemben, bár 99%-ban még így is muszáj szájról olvasnom

Kiknek ajánlott a cochleáris implantátum?

Forrás: Oticon

Az én háttértörténetemmel valószínűleg nem javulna ugrásszerűen a beszédértésem CI-vel sem, ellentétben azokkal, akinek ennél enyhébb a hallásvesztése, és jobban tudnak támaszkodni a hallásukra, mint én.

Na és én mikor vállaljam be?

Egyáltalán: bevállaljam?

Jó kérdés.

Emlékszem, bennem élt egy olyan előkép a CI-ről a szakemberek, az implantátumos képviselők kommunikációja és mások elmondása miatt, hogy az implantátum egy csodakütyü, ami teljesen képes visszaadja a hallást.

Tehát, kvázi, aki CI-t visel, az hallóvá avanzsálódik, a hallókészülékes pedig hallássérült marad.

Csak amikor találkoztam vegyesen hallókészülékesekkel és implantosokkal is, akkor jöttem rá arra, hogy ez nagyon nincs így. Mindenki más, és mindegy, mi van a füle mögött, mert nagy a szórás, és rengeteg tényező befolyásolja, hogy a számokból és a tényekből mit lehet kihozni. Még két ugyanolyan háttérrel rendelkező embernek is más és más lehet az eredmény.

Tehát, alapvetően azt gondolom, ha már megszületett benned az érzés és a gondolat, akkor azzal foglalkozni kell.

Mert valószínűleg nyomós okok húzódnak meg amögött, hogy a gondolat megszületett benned:

  • olyan karriert szeretnél építeni, amihez kell a hallás,
  • erőteljesen azt érzed, hogy nem hallasz elég jól már hallókészülékkel,
  • egyre nehezebben állsz helyt kommunikációs helyzetekben,
  • egyértelműen azt érzed, hogy visszavet a céljaid elérésében az, ahogy hallasz.

Ugye, én azért nem vállalom be a CI-t most, mert azt tapasztalom, hogy még mindig képes fejleszteni a hallásomon egy újabb hallókészülék technológia.

A szakemberek azt mondják, hogy az jó irány lehet, ha azt határozottan ki tudod jelenteni, hogy a hallókészülék már nem tud segíteni eléggé abban, hogy magad számára elég jól hallj.

Ettől függetlenül azonban ez nem kritérium. Orvosi szempontból akár már nagyfokú halláskárosodás esetén is indokolt lehet az implantáció, ha például folyamatosan romlik a páciens hallása.

A te belső döntésed után azonban meg kell bizonyosodni arról, hogy tényleg alkalmas vagy-e a CI beültetésére, és ezt csak és kizárólag az implantáló központokban dolgozó team tudja megmondani neked egy alapos kivizsgálás után.

Mit csinál az implantációs team?

A team tagja a a műtétet végző orvos, audiológus, fül-orr-gégész, gyógypedagógus, CI beállító, és persze több részvizsgálatokat végző szakember is, akik hozzáteszik a maguk vizsgálatait, annak eredményeit a végső döntés előkészítéséhez.

Enreiter Ádám, aki korábban egy hazai klinikán CI beállító fizikusként dolgozott, személyes beszélgetésünkkor pontosan elmondta, hogyan is zajlik az orvosi team munkája, amikor valaki felveszi velük a kapcsolatot a CI műtét miatt.

Enreiter Ádám

Enreiter Ádám okleveles fizikatanárként diplomázott. Először egy hallásvizsgáló műszerekkel, akusztikával és hallásvizsgáló kabinok gyártásával foglalkozó vállalkozásnál dolgozott. Később az egyik hazai cochleáris implantációval foglalkozó egyetemi klinikán folytatta, ahol többek között az implantátumok beállítását végezte. 2017 óta a Mediszintech Audiológia Kft-nél az Oticon Medical cochleáris implantátum üzletágért felel, emellett szakmai segítséget nyújt a hallókészülékekkel illetve hallásvizsgáló műszerekkel foglalkozó részlegek számára. Hivatásaként tekint a hallássérültek és az őket gondozók, gyógyítók segítésére, az ellátás emberközpontúbbá tételére. Három gyermek édesapja.

Ha a döntés az implantáció mellett szól, akkor kezdetét veszi egy nagy utazás, aminek következő állomása az alapos felkészülés a műtétre, a beültetendő CI modell kiválasztása, majd a műtét.

Mit mérlegelj?

Azt mindenképpen, hogy mi a legnagyobb motivációd, és miért vágsz bele! És azt is, hogy mit vársz el pontosan a CI-től – reálisan! Valamint készülj fel arra is, hogy a CI beállítása ugyan hasonló folyamat a hallókészülék beállításához, ám sokkal hosszadalmasabb és energiát, türelmet igénylőbb!

A műtét után ugyanis 3-5 napos kórházi, majd egy hónapos otthoni lábadozás vár rád, amit néma csendben töltesz. Az implantátumot ugyanis csak a teljes gyógyulást követően kapcsolják be. Innentől pedig megkezdődik a közös munka, ideális esetben a gyógypedagógussal és a CI-beállítóval együtt.

Ádám, aki sokak implantátumát állította már be, abba is beavatott, hogy milyen pillanatok várhatnak rád a beállítások során, mennyi ideig tart a folyamat, és milyen nehézségek várhatnak rád:

Ezekre tehát mindenképpen érdemes felkészülnöd, és a nagy döntés előtt beszélgetni több olyan sorstársaddal, aki végig csinálta már ezt.

Egy cochleáris implantátum legyen, vagy kettő?

Én túlnyomórészt olyan hallássérült fiatalokat ismerek, akinek egy implantátuma van, bár lehetne kettő. Gyerekek esetében láttam több példát arra, hogy mindkettő oldalon van CI. Ezek mögött általában több ok is meghúzódik a megfigyelésem szerint:

Nem olyan könnyű elszakadni a hallókészülékes énünktől, de az is egy nyomós érv, hogy a CI újdonsága és bizonytalansága mellett a megszokott hallókészülék egy biztos pont, amire jó támaszkodni.

Van, aki úgy gondolja, hogy jobb szabadon hagyni azt a fület arra az esetre, ha valamilyen baleset következtében az implantált oldal megsérül, esetleg kijön egy forradalmi, új fejlesztés.

A szülők pedig könnyebb helyzetben vannak abból a szempontból, hogy ha gyerekként döntenek a gyerek számára úgy, hogy mindkét oldalon implantáltatják, akkor abba fog belenőni. Neki ez teljesen természetes dolog lesz.

Szakmailag egyébként – ha orvosilag is indokolt -, mindkettő oldalra, vagy csak az egyikre is lehet kérni implantátumot. Vitathatatlan, hogy a kettő együttesével sokkal jobb lesz a térhallásunk és jobbá válik a beszédértésünk, mint eggyel, vagy egy CI-vel és egy hallókészülékkel.

Ádám azt is elmesélte, hogy több olyan páciense is volt, akik súlyos fokú hallássérüléssel rendelkezett vagy hallásmaradványos volt . Kivétel nélkül az általuk rosszabbnak ítélt fület hagyták implantálni elsőre. Mikor elhatározták magukat, hogy a másikat is megimplantáltassák, látványosan gyorsabban fejlődött a második fülük, jobb volt a halláseredményük. Elárulta, hogy az audiológia egyik fontos alapszabálya, hogy két halláscsökkent fül közül mindig a jobbat lássuk el hallásjavító eszközzel.

Persze, azt mindenki maga érzi, hogy mi az, ami számára félelmet okoz, ami belefér, mik a prioritások.