Tabu

Ilyen a home office hallássérültként! Kihívások és megoldások | Koronanapló 3. rész

Az íróról

Puha Andrea

Születése óta hallássérült, így fő küldetése a hallássérüléssel élők támogatása. 2013-ban kezdett blogolni a hallássérülést övező tabutémákról, ezt jelenleg az Alapítvány blogján teszi. A Csendetlenkedő tábor és a Hali-tali tábor ötletgazdája, és hisz egy akadálymentesebb, szebb jövőben!

A munkaerőpiac alaposan átrendeződött a járvány kirobbanása után. Sokan munka nélkül maradtak, mások pedig home officeban végzik tovább a munkájukat.  A home office másfajta kihívást jelent: másképpen kell szervezni a feladatainkat, a hallássérült munkavállalóknak pedig kommunikációs nehézségeket is hozhat a videó konferenciahívások miatt.

Én nem is olyan rég jöttem rá arra, hogy a videóhívás mennyire jól tud működni bizonyos helyzetekben. Emlékszem, hogy úgy hat éve, amikor még a Skype volt erre a legfelkapottabb eszköz, tettem vele pár próbát, de nem vált be. Szakadozott a kép, torz is volt, csúszott a kép és a hang, szóval akkor mondtam is az otthoniaknak, hogy elégedjenek meg azzal, hogy élőben majd látjuk egymást, mert ezt én ép ésszel ki nem bírom, hogy így beszélgessek. Akkoriban sokat ingáztam még haza, így ez elég is volt, de idővel ritkultak a látogatások, és egyre nagyobb lett az igény arra, hogy jobban működő megoldást találjunk, mert a csetelés túl lassú és körülményes volt. Tudjátok, hogy van az, fogy a türelem, bedarálnak a rohanó hétköznapok. Aztán magam sem emlékszem hogyan, egyszer csak a Facebook Messengeren kipróbáltam a videóhívást, és nagyon meglepődtem:
kristálytiszta kép, semmi csúszás, és értettem mindent!
Eszméletlen jó volt így beszélgetni, gyorsabb, végre láthattam a másikat – szóval egy pillanat alatt ráfüggtem. Még olyan is volt anyukámmal, hogy az ő oldalán valami hiba miatt nem volt hang, ő hallotta, hogy én mit mondok, én pedig csak leolvastam a szájáról. Képzelem, milyen szürreális lehetett a férjemnek hallgatni, ahogyan a néma laptoppal beszélgetek. A munkahelyi beszélgetéseket is így csináljuk, négyszemközt simán megy, plusz két fővel már zötyögősebb a dolog, kezdem érezni, hogy izzad a hátam az extra koncentrációtól, szoktam is szólni, ha nem megy. Nagy szerencsém van amúgy a kollégákkal és a főnökömmel, százszor leellenőrzik a kameraállást, a fényeket, nagymeeting előtt tesztelünk egy kört, ha új platformot használunk. Én jól ismerem a saját képességeim, azt, hogy hogyan tudok részt venni egy videóhívásban, milyen feltételekre van szükségem.
Mert ez a lényeg valójában: minden hallássérült dolgozónak más és más mértékben jelent problémát.
Én az online nagymeetingeken elvéreznék. Túl sok az ember, mire odanézek, hogy ki beszélhetett, addigra már lemaradok, arról nem is beszélve, hogy minél több ember van hívásban, annál kisebb képernyőkre kerülnek az emberek, amiről lehetetlen szájról olvasni. Még amikor szerkesztőségben dolgoztam, akkor sem ment személyesen a részvétel, annyira összevissza beszélt mindenki. Ez ugye a következők miatt gond:
  • nem merek megszólalni, mert nem tudom, jól értettem-e mindent,
  • azért sem, mert félek, hogy valaki már mondta, amit én mondani akarok,
  • emiatt pedig hülyét csinálok magamból,
  • inkompetensnek tűnök, ami mindenki rémálma.
Próbálkoztam különféle praktikákkal:
  • kicsavartam magam a székből
  • álltam végig, és járkáltam az asztal körül
Megjegyzem, nagyon cukik voltak a kollégáim, segítettek, ahogy tudtak, és a végén kaptam a meetingekről kivonatot, vagy valaki elmondta szóban vagy cseten, hogy mi volt a lényeg. Online is elvéreznék egy többfős videókonferencián, biztosan keresnék más megoldásokat, de mielőtt erre rátérnék, megkérdeztem néhány táborozónkat arról, milyen a home office hallássérültként, mi okozott nekik problémát, hogyan oldják meg ezeket.

Dettus

Súlyos nagyothalló vagyok, napi szinten szájról olvasok, és jó is vagyok benne. Egy hónapja kezdtem az új cégben dolgozni, és már az első munkanaptól kezdve hétfőnként 10-kor szoktunk tartani egy meetinget. Mivel mi 3-an hallássérültek vagyunk, jelnyelven jobban kommunikálunk, és szoktunk jeltolmácst hívni a meetinghez. A körülmények miatt az online meetinget szoktunk tartani, Skype-on vagy Zoom-on jeltolmácssal együtt. Eddig jól ment, értettünk mindent. Nincsenek rossz tapasztalataink, mivel csak négyen dolgozunk, csak a főnököm az egyetlen, aki halló, mi többiek pedig hallássérültek vagyunk.

Dóra

UXUI designerként dologzom egy szoftverfejelsztő cégnél. Nagyothalló vagyok, a személyes kommunikáció többnyire jól megy szájról olvasás és hallás kombinációjával, telefonálni viszont egyáltalán nem tudok. Élőben a meetingek aránylag fájdalommentesen zajlottak, néha kellett csak belekérdeznem, és gond nélkül ment a hozzászólás is a témához. Nah, ebből lett most egy 180 fokos fordulat a karantén miatt. Március 16-án az egész cégnél kötelező home officet rendeltek el. Ez nekem nagyon nagy váltás volt, egyrészt nem szeretek itthonról dolgozni, hiányzik az irodai pezsgés, spontán dumálások, közös ebédelések, random kávézások, hogy lássam a többiek fejét, ha poénkodunk. Ezt most így egy hónap után megszoktam, hogy mindez átkerült chatre. (Slacket használunk céges kommunikációra, ez korábban is így volt.) Tök átalakultak a dolgok, valakivel sokkal többet beszélünk, valakivel szinte semmit.

Forrás: Unsplash

Ami hallássérültként extrém nehéz terep nekem, hogy a meetingek a személyes térből az online hívásokra álltak át. Ez jól halló embereknek maximum egy kisebb probléma, sokan örülnek is neki, hogy lehet közben minden mást csinálni, nem veszik észre, mint személyesen. Nálam ez nem így van.
Elég hamar leesett, hogy ez így nem fog menni, és már az első napokban elkezdtem kikísérletezni a megoldást.
Először csak a telefonon többféle feliratozó appot, ezek közül a SpeechNotes talán a legpontosabb, a Google Azonnali Átírása például tök sokat téveszt. Emellett nagyon aranyosak a kollégák, ők is próbálnak segíteni. Például miközben zajlik a meeting, jegyzetel nekem chaten real time. Ez hatalmas segítség, amiért nagyon hálás is vagyok (ugyanakkor ezt azért nem várhatom el, és vannak másokkal is meetingek). Több hét után sikerült rávennem az embereket arra, hogy a többsége bekapcsolja a kamerát hívás közben, így szimultán próbálom a szájmozgást, a hallottakkal összevetni és közben olvasni a telefont. Emellé a nagyon fontos meetingeken bekapcsolódott a férjem is, aki még pluszban jegyzetelt nekem hasonlóan a kollégához.
Egy ilyen kétórás meeting után annyira elfáradtam, hogy amint vége lett, letámolyogtam a géptől, és ledőltem aludni mint egy darab zsák.
Korábban, személyesen ez nem lett volna különösebben extrém kihívás.
Amit lehet, igyekszem e-mailben és chaten intézni. Például nagy meglepetésemre az egyik ügyfelünk is nyitott rá, hogy a helyzetemre való tekintettel chaten beszélhessünk, mivel hívás közben nem nagyon megy számomra az interaktivitás. Alapvetően pozitív és segítőkész eddig mindenkinek a hozzáállása, csak én vagyok 5x olyan fáradt az információért való küzdelem miatt, és a korábbi 9-fél 6 helyett mostanság körülbelül reggel 8-tól este 8-ig dolgozom.
Már nagyon várom, hogy visszamenjünk az irodába, és újra személyes meetingek legyenek, de addig is jó lenne, ha lenne egy olyan program vagy applikáció, ami közvetlenül feliratozza a videókonferenciákat, hívásokat, mint például az automatikus YouTube feliratozás. Ilyet eddig kettőt találtam, az egyik a G Suite vállalati előfizetésben elérhető Google Hangouts Meet, amit kipróbáltam, de sajnos csak angolul ismerte fel a hangot. A másik, ami ígéretes lehetne, az az Otter.ai , de ez is csak hangsúlyozottan angolul képes felismerni a beszédet. 🙁
 

Máté

Jobb fülemre siket vagyok, balon 40 dB van. Hallókészüléket viselek, elég jól hallok vele, időnként szájról olvasok, de anélkül is értek mindent. Nekem nem volt nehéz a váltás. Nem is tartottam tőle, korábban vállalkozóként dolgoztam, ugyanúgy digitálisan oldunk meg mindent. Azt vettem észre, hogy sokkal több mindent tudok egyszerre elintézni, és nem marad a rendetlenség a lakásban hétvégére. Nehézség talán az, hogy csúszások vannak folyamatosan, valamint nincsen jól működő konferencia beszélgetésre kialakított eszköz. Sajnos nálunk a Skype a fő kommunikációs eszközünk, ami eléggé a végét járja, várom, hogy mikor váltunk át Miscrosoft Teams-re. Írásbeli kommunikációra viszont WhatsApp-ot használunk.

Forrás: Unsplash

Petra

Én az előző munkahelyemen dolgoztam már home officeban néhányszor, így nagyjából tudtam, hogy mire számítsak. Ugyanakkor ott meg tudtam tenni azt, hogy nem kellett videóhívásban beszélnem, most ezt nem tudom elkerülni. Van pár kollégám, akik eléggé nehezen érthetően beszélnek még élőben is – halkak, és ráadásul hadarnak is néha – , így eléggé tartottam a Skype-konferenciahívásban lebonyolított értekezletektől. Még videóhívásban egész jól elboldogulok, de a sima hívásnál már eléggé hegyezni kell a fülem. Viszont a kollégáim nagyon rendesek, ha bármit nem értek, akkor elmondják még egyszer.
 

Mindenki másképpen éli ezt meg

Ahogyan a távoktatás során is kiderült, minél jobban támaszkodik valaki a szájról olvasásra, és kevésbé a hallására, annál nehezebb átállni a videóhívásos meetingekre. Nagyon sokat számít ebben az esetben is, hogy milyenek a kollégák, milyen a főnök, és a munkamoráltól is, hiszen ha egész napos meetingek vannak, sokkal nehezebb megoldani a helyzetet, mintha alkalomadtán kerülne sor egy megbeszélésre.
Néhány tippet meríthettetek az én tapasztalataimból és mások történetéből, ezeken túl én az alábbiakat biztosan bevetném:
 

Jöhet egy jó technológia!

Amióta olyan hallókészülékem van, ami képes vezeték nélkül kapcsolódni a telefonomhoz, és azzal tudom hallgatni a zenét, a videókat, alaposan felértékelődött bennem a technológia szerepe a hétköznapjaimban. Amennyire nem örülök, hogy jobban ráfüggtem az okoseszközeimre, annyira örülök, hogy léteznek, mert hasznosak, megkönnyítik az életem.
Ha most van ilyen hallókészüléked, használd ki a meetingeken, ha pedig nem tudod, hogyan tudnál többet kihozni a hallókészülékedből, kérdezz rá az audiológusodnál, hogy tud-e javasolni valamit. Akár kiegészítő eszközt hozzá.

Kérj külön meetinget!

Bevallom őszintén, hogy a meetingek egy részéről azt gondolom, hogy feleslegesek, mert nem feltétlenül van szó olyan dolgokról, ami téged érint. Hallottam már hallássérülttől azt is, hogy ő nem lacafacázik, rákérdez, hogy volt-e valami fontos, amiről tudnia kell, és kész, ennyi volt. Teljesen meg tudom érteni ezt is, hiszen borzasztóan fárasztó végighallgatni az egészet, főleg az a bosszantó benne, hogy az időnket/energiánkat fontosabb dolgokra is fordíthattuk volna. Pont ezért érdemes lehet nagymeetingek esetén kérni, hogy sűrítve beszéljétek át, mi történt. Vagy küldjenek egy listaszerű jegyzetet, vagy beszélj valakivel négyszemközt videóhívásban vagy cseten (amelyik neked komfortosabb és működik) arról, mi történt a megbeszélésen.
Ennek az is nagy előnye, hogy tényleg a lényeget és a legfontosabbat kapod. Senkinek nincs kedve szó szerint visszaadni egy meeting minden mozzanatát.

Használj appokat!

Bármit, ami segíthet neked! Feliratozás, meeting visszahallgatása, ami neked tényleg hasznos! Nyilván nem mindegyik tökéletes, de egy próbát mind megér, hátha mégis! Fent is olvashattál pár tippet, de ebben a cikkben is összeszedtem néhányat, amelyik segítséget jelenthet számodra!

Ne félj kérni és megoldásokat keresni!

Az első meghökkenés megnehezíti, hogy logikusan végiggondold, mi segít az adott helyzetben neked, de hagyj magadnak erre időt!
Semmi baj nincs azzal sem, ha felvetsz egy megoldási lehetőséget a főnöködnek, alkalmazzátok, majd rájösz, hogy mégsem segít.
Nyugodtan magyarázd el, hogy ez számodra is új helyzet, nem tesztelted még így a füled, így időbe telik kitapasztalnod, hogy mi az, ami valóban beválik!

Kérj segítséget a kollégáidtól!

Az iskolában és a kollégák között is általában mindig volt pár ember, aki közelebb állt hozzám, és rájuk mindig számíthattam. Nekik természetes volt, hogy szinte azonnal segítettek, „fordítottak”, ismételtek. Kérj bátran segítséget tőlük!

Szervezd úgy a feladataidat, ahogyan neked jó!

Lehet, hogy mások telefonon és videóhívásban tárgyalnak az ügyfeleikkel, de te lehetsz az e-mailes vagy chates ügyfél! Nyugodtan vesd fel, hogy kommunikáljatok inkább írásban, és hidd el, ez egyáltalán nem hallássérülés-specifikus dolog! Sok halló dolgozó is utál telefonálni vagy videóhívást intézni, és inkább az írásos formát választja. Egyrészt, mert átlátható, visszakereshető, másrészt pedig nyugodtabb platform.

Kibeszélnéd, ami benned van?

Megteheted! Van több kedves, befogadó közösségünk, ahol megoszthatod a benned lévő rossz érzéseket, tapasztalatokat, de akár tanácsot is kérhetsz, ha elakadtál. Ha 17-30 éves nagyothalló vagy, akkor szeretettel várunk a Halitalisok- Itt senki sem mondja, hogy semmi! facebook csoportunkban, ha pedig már elmúltál 30, a Tudatos nagyothallók csoportunkba tudsz csatlakozni!  

Megosztom :

Facebook
Pinterest
Email