A zajártalomról a legtöbbeknek az jut eszébe, hogy koncertek után előfordulhat olyan, hogy zúg a fülünk, és hirtelen elmehet a hallásunk. Vagy az, hogy az ipari gépekkel dolgozókon a zaj miatt van színes fülvédő. A tájékozottabbak azt is tudják, hogy 85 decibeltől már károsodik a hallásuk, éppen ezért attól már védeni kell. Pedig 85 decibel alatt is megérezzük a zaj hatásait, és az egyes decibel erősségeknél más-más történések kerülnek előtérbe. Nem árt ezzel sem tisztában lenni!

Lettél már ideges attól a nappaliban, hogy a párod percek óta ütögeti a fakanalat a lábashoz? Keltél már úgy reggel, mint akin átment az úthenger, és nem értetted, hogy miért? Értél már haza úgy, hogy azt érezted, megőrülsz pár perc csendért? Idegesített, hogy a tesód bődületesen rossz számokat hallgat? Ha hiszed, ha nem, ekkor is a zaj volt az, ami a te idegrendszeredet addig csűrte-csavarta, míg az meg nem jelent valamilyen formában rajtad:

• idegeskedés,
• kialvatlanság,
• szorongás,
• dühkitörés,
• dekoncentráltság.

Ezek mind a folyamatos zajingerlés következményei is lehetnek. A tested akkor tud csak pihenni, ha semmi sem ingerli, ám ma már nagyon nehéz elkerülni a zajt, ma a nap 24 órájának jelentős részében ki vagyunk téve a zajok káros hatásainak. A vidéki kutyaugatás, a város forgalmának zaja, a munkahelyen duruzsoló beszédhang és nyomdagép hangja is ugyanolyan zajnak számít, mint az, ha elsüvít mellettünk egy szirénázó mentőautó.

A különbség mindössze annyi, hogy különböző decibelen, különböző ideig voltunk neki kitéve, és ebből kifolyólag más módon árt a testednek.

A 85 decibel alatt lévő, ám hosszú időn át fennálló és ismétlődő zajok is hatással vannak a szervezetedre, csak azokat nem elsősorban a hallásodon és a füleden veszed észre, hanem a hétköznapokban megjelenő pszichés, vegetatív működési zavarokon. Fontos adalék, hogy mi számít vajon zajnak? A kutatások szerint ennek a megítélése teljesen egyénfüggő, ugyanaz a zaj az egyik embernek lehet zavaró, olyan hangforrás, ami nem engedi, hogy pihenjen, koncentráljon vagy végezze a feladatait, míg a másiknak kellemes vagy semleges. Ez furcsa? Nézzünk csak egy példát! Tegyük fel, hogy a háztól nem messze, ahol laksz, egy óriási koncertet csap az újra összeállt TNT zenekar. Te utálod a TNT zenéit és nagyon szeretnél már aludni, így a koncertet zajként fogod megélni, és éjfélkor dühöngeni fogsz, hogy még mindig tart a buli, a vérnyomásod az egekben lesz, az alvással kapcsolatos terveidnek pedig annyi. Míg a szomszédod, aki TNT számokon nőtt fel, még ki is nyitja az ablakait, hogy halljon valamit a koncertből, még az is lehet, hogy kimegy a 100 decibelen üvöltő koncertre, megkockáztatva, hogy másnap mosott rongyként csinálja végig a munkanapját. Ez a különbség. És ezek a zajok ott vannak körülötted a nap 24 órájában, befolyásolva a tested és mentális állapotod. Ebben a cikkben most a zajokat decibelhatárokra bontom neked, aszerint, hogy azok milyen hatással bírnak a szervezetedre.

30 dB felett – pszichés hatások

Suttogás, levegővétel, ablakon átszűrődő utcai zajok, hűtő búgása, kopácsolás, a beszéd és a társalgás hangjai. Nagyjából ezek azok, amelyek 30 decibel felett, de még 60 decibel alatt körbevesznek téged otthon, a munkahelyeden, napközben, ha úton vagy.

Biztosan voltál már úgy, hogy azt mormogtad magadban, hogy bárcsak eldugulna végre mindenki, hogy dolgozni tudj. Nos, pontosan ezt a hatást váltja ki belőled a 30 dB feletti idegesítő sustorgás!

A sustorgás olyan halk, hogy el sem hiszed, hogy zavaró, pedig folyamatosan stimulálja az idegrendszered, ami emiatt nem tudja végezni a dolgát. Miben nyilvánul ez meg? Tanulási és koncentrációs nehézségekben, meg abban, hogy egyszerűen nem tudsz pihenni.

65 dB felett – vegetatív problémák

Az állandó hangos beszéd, a madárcsicsergés, a közlekedés zaja, a vihar erőteljes hangjai és a fűnyíró zaja – ezek a hangok mozognak 64 decibel fölött. Ha ezeket hosszú ideig hallgatod, akkor már képesek kárt tenni a hallásért dolgozó szőrsejtjeidben. Ám, amiről kevesebb szó esik, az az, hogy ezen a zajszinten már komoly terhelésnek van kitéve a vegetatív rendszered. Ha állandóan észleled ezeket a zajokat, akkor az túlterheli az idegrendszered, hiszen nem tud pihenni. Ennek következtében az alvásod minősége romlik, rosszul alszol, ezáltal pedig a szervezeted napi ritmusa is felborul. Fáradékonyabbá válsz, lassabban reagálsz a történésekre, és ingerlékenyebb is leszel.

Mivel a vegetatív rendszered folyamatos terhelés alatt áll a zaj miatt, 20%-kal megnő a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata nálad.

85 dB felett – hallószerv károsodása

Körfűrész hangja, mentő szirénája, a zárt szórakozóhely zenéje, egy koncert, a légkalapács hangja közelebbről már képes komolyabban roncsolni a szőrsejteket, átmeneti tompa hallást, fülzúgást, de tartós halláscsökkenést is okozva.

Innentől már kötelező védeni a hallásodat egy megfelelő hallásvédő eszközzel!

120 dB felett – fizikai fájdalom

A vízesés lezúduló vizének a hangja közelről és a felszálló repülő hangja már rövid idő alatt is képes halláskárosodást okozni. Ezen a ponton azonban már fizikai fájdalom is jelentkezik a fülben!

160 dB felett – dobhártya szakadás

A légzsák kinyílása közelről, vagy egy szilveszteri tüzijáték, ahol a petárda a fülünk mellett robban fel, vagy a fül mellett elsülő puska túllép a fizikai fájdalom határán: azonnali hallásvesztést és dobhártya szakadást okoz. Fontos, hogy tisztában legyél azzal, hogy a környezeted milyen decibelen szól, és hogy az egyes zajszintek milyen hatással vannak a szervezetedre. Azon túl, hogy megfelelő hallásvédő eszközöket használsz, ügyelj arra is, hogy mennyi időt töltesz zajban! Ha teheted, a saját pszichés és testi egészséged érdekében időnként vonulj el egy csendes környékre, ahol fel tudsz töltődni!

Így megelőzheted és csökkentheted a zaj okozta negatív hatásokat!