Nem, nincs szükség arra, hogy hősnek kiáltsátok ki azokat a szülőket, akik SNI-s (saját nevelési igényű) gyerkeket nevelnek. Arra van szükségünk, hogy meghallgassanak minket, amikor nehéz. Hogy biztonságban érezzük magunkat, amikor az érzéseinkről beszélünk. Létfontosságú (lenne), hogy senki ne ijedjen meg, hogy ha azt mondjuk:
Én ezt nem bírom tovább.
