Amikor elkezdte próbálgatni a hangjait, akkor egy új korszak kezdődött. Néha sok volt, olyankor halkabbra vettem a hallókészülékem, a párom ilyenkor mindig elmondta viccesen, hogy irigyel érte. Nem aggódtam amiatt, hogy nem értek meg mindent tökéletesen, amit mond. A jelzéseiből, a gesztusaiból és az arcáról mindent le tudtam olvasni. Olyan volt előttem, mint egy nyitott könyv. Ettől függetlenül rengeteget beszéltem hozzá, hogy megkapja a beszédfejlődéséhez szükséges ingereket. Sokat vittem közösségbe, játszótérre.
