Mindezeket azonban kellő empátiával, kommunikációval, megértő odafordulással fel lehet oldani. Merjünk kérdezni. Kérdezzünk rá, hogy ez vagy az miért hasznos. Szánjunk időt a másikra. Mindenre van válasz, és ha vannak személyes problémáink, sérelmeink, vagy a magánéletünkben vagyunk leterhelve, és azért nem tudunk odafigyelni a gyermekre eléggé, azt is osszuk meg! Ezek az információk segítik a megértést mindkét félnek.
