Kutatásom eredményei alapján a többség számára a harmadik életkor környékén derül ki a sérülés, de sokan az óvódában, vagy iskolaérettségük előtt jönnek rá a halláscsökkenésre. A nagy többség logopédussal kezdi meg a korai fejlesztést, szurdopedagógushoz jóval kevesebben fordulnak, illetve nagy segítségforrás még a családtagok kiemelt figyelme (játszva tanulással például).