Sztetoclip, elemek, pumpa - Mi mire való? 

Noémi vagyok egy csodálatos kislány és egy csodálatos kisfiú édesanyja. Mindketten hallókészülékkel élnek. Amikor minden nagyon új volt ezen a területen, és nem tudtuk hogyan lesz a jövő, akkor fontosnak tartottam, hogy megosszam a gondolataimat. Pont ezért, ez inkább rólam, az anyáról szól, mint a gyermekről. Egyszer talán megírja, hogy hogyan éli meg ezt az időszakot. Addig itt vagyok én az érzéseimmel. Cicanapló, 13. rész. 

A hallókészülékkel hárman ismerkedünk, és a tisztítás karbantartás jelenleg a Cica szüleiként a mi feladatunk. Persze erre sincs egy egységes használati utasítás, úgyhogy megpróbáltam összegyűjteni egy hosszú és unalmas cikkben a teendőket. Akit mindez nem érdekel különösebben, annak nagyjából az utolsó bekezdés érdekes. 

forrás: Noémi fotója

A fotón balról jobbra:  

1. Sztetoclip: ez egy ügyes kis fejhallgató, ami semmi mást nem tud,csak  annyit, hogy bele tudok hallgatni a gyermek hallókészülékébe. Egyes állítások után bele szoktam, meg néha csak úgy is. Meghallgatom például, hogy az adottkörnyezet hogy jön át (pl. eső, vagy esküvőn a zenekar).  Ez persze nem teljesen ugyanaz az élmény, amit a Cica hall, de azért közelítésnek jó. Az eső egy szinte folyamatos sistergés, elég más élmény, mint, amit mi hallunk. A sztetoclip arra is jó, hogy figyeljem, nincs-e valami probléma a készülékkel. Például, ha bepárásodott, vagy a szűrő elpiszkolódott, azt belehallgatva lehet megmondani igazán.  

2. Elemek: az elemek nyilván nagyonfontosak. Eleinte minden nap megnéztük, most már tudjuk, hogy nagyjából két-kétésfélhetente kell cserélni az elemeket. Az a legjobb, ha az embernek mindig lapul a táskájában egy, hogy napközben is ki lehessen cserélni. Főleg, hogy van, hogy a Cica jelzi, ha lemerült a készüléke.  

3. Pumpa: az a csinos kistojgliegy pumpa, amivel az illesztékből tudjuk kifújni a párát. Esős időben, vagy nagy melegben ezt nem árt néhányszor megtenni, mert a pára rontja a hangátvitelt.  

4. Fogkefe és parafin: az illesztéket rendszeresen kell pucolni. Néha átkefélgetjük parafinnal, ami nem csak tisztít, fertőtlenít is. Az illeszték pucolásához nekünk még javasolták a fogsor-tisztító tablettát is. Ha belül koszos, akkor ezt szoktam alkalmazni. 

5. Vazelin: a gyereknek jobb, nekünk könnyebb, ha valamivel be van kenve az illeszték, amikor berakjuk. Óvatosan kell, nehogy eltömítse a lukat. Azért is jó, mert kicsit tömíti az illeszték és a fül közötti rést. 

6. Elemmérő: bevallom őszintén ez az, amivel a legkevésbé tudok megbarátkozni. Valahogy nem nagyon tudom proaktívan használni, inkább csak megbizonyosodni szoktam arról, hogy az adott elem bizony lemerült. Elvileg fél órával azután lenne érdemes vizsgálódni, hogy beraktuk reggel, mert a levegő-cink elemek az állásban töltődnek, de ezért nekem nincs szívem kivenni a füléből a hallókát. 

7. Doboz: ennek csak annyi a funkciója, mint minden doboznak, ebben tudom tárolni, hozni-vinni a hallókát, ha épp nincs a fülében, és ez megóvja a sérüléstől, kosztól. 

8. Parafin: nem csak a hallókát a fület is tisztítani kell néha. Egy kisbabának szigorúan tilos belenyúlkálni a fülébe, de néha csöppentünk bele parafint, hogy a fülzsír könnyebben kifolyjon. Ha bekoszolódik a füle, akkor el kell vinni orvoshoz, ami egy hallássérültnél általában rendszeres program. Úgy tűnik amúgy, hogy a Cicának nem túl koszolódós a füle, ha odafigyelünk rá, de az elmúlt öt hónapban már így is háromszor voltunk. 

9. Füldugó: Hát ez leginkább anya eszköze. Amikor száz decibellelzajolnakaz ember fülébe, és mindezt rezzenéstelenül kéne bírnia, akkor jól jön az a füldugó. Szerencsére már nem nagyon mérjük ennyire szabad hangtérben a gyermeket, de nekem az a hangmennyiség, amin ő hall, az már fáj.   

És ami a képen nem szerepel: a nyaraláson úgy jártunk, hogy az utolsó nap egyáltalán nem szólt a hallókészülék. Elég idegesen jöttünk haza, hogy a több százezres készülék esetleg elromlott. Aztán kiderült, hogy „csak” annyi történt, hogy a hallókában lévő kis szivacs bepárásodott, ezért eltömítette a hang útját. Úgyhogy beszereztünk egy szuper eszközt: egy tégely, benne szilika gél. Ebbe rakjuk bele minden este a készüléket, hogy párátlanítsa.  

Illetve a szűrő: mivel a készülék por és vízálló bizonyos mértékig, a szűrő elég sok mindent szűr. Úgyhogy viszonylag gyakran, egy-két havonta azt is cserélni kell, különben szétesik a gyermek fülében a hang.  

Szóval egy este így néz ki nagyjából: amikor kivesszük a hallókát, a férjem szétszedi, kifújja az illesztéket, kiveszi az elemeket és beteszi a párátlanító-tégelybe. Ehhez még jön, amikor végigkeféli paraffinnal az illesztéket, illetve cseppentünk a gyermek fülébe(álmában) paraffint. Reggel kipucoljuk a gyerek fülét, ha kell, összerakjuk a hallókészüléket, bekapcsoljuk, hogy működik-e az elem, vazelinezzük, és berakjuk a gyermek fülébe.  

És már indulhat is a nap.