Kinek mi a boldogság? Nekem milyen boldog pillanatokat okozott a fülem? A hang nekem olyan, mint a délibb a sivatagban bóklászó szomjazó utasnak. Vannak ugyan napok, amikor nem teszem be a hallókészülékem, olyankor #csendnap-ot tartok, de vannak hangok, amelyek rabul ejtettek vagy rabul ejtenek máig is. Ezt a fülemnek köszönhetem. Egyperces arról, milyen hangfétisek alakulhatnak ki hallássérülteknél.

Apa hangja

Ötévesen hátrahajtottam a fejem a mustársárga Skodánk hátsó ülésére. Aztán megráztam a fejem, forgattam jobbra, balra. Apu elöl beszélt, anyu megkérdezte, hogy mi van. Mondtam, hogy más lett apu hangja, úgy dörmög, mint egy medve. Nem ilyen volt, és ha már itt tartunk, anyu hangja is másabb, csak az övé nem annyira.

Forrás: Pexels

Délután volt akkor, és új hallókészüléket kaptam délelőtt. Nem tudtam, hogy ez mit jelent pontosan rám nézve. Azon tűnődtem inkább akkor,

hogy ha új hangok jönnek, akkor a régiek vajon hova tűnnek?

Dugó hangja

Azt hittem sokáig, hogy a parafa dugós üvegeknek nincsen hangjuk, ha kibontod. Hang helyett csak egy nyers erőt társítottam hozzá, ami megbújik az üvegek nyakában, és két kézzel kapaszkodik a dugóba, hogy nehogy kivedd.

Aztán egyszer meghallottam, hogy pukkan.

Olyan mély és öblös volt a hangja, mint amikor egy műanyag vödörrel a fejeden beszélsz.

Visszhangzott, és csiklandozta a fülem. Jó érzés volt és újszerű, úgyhogy amíg a többiek ittak, én folyamatosan töltöttem.

Szuszogás hangja

Néha, amikor együtt aludtunk osztálykiránduláson, akkor láttam reggelinél, hogy beszélnek a szuszogásról. Azt mondták, hogy a szuszogás hangos, és én nem tudtam elképzelni, milyen lehet. Ahogyan azt sem, milyen más hangok vannak még az éjszakában.

Forrás: Pexels

Úgy képzeltem, hogy olyan üteme lehet, mint ahogyan süllyed és emelkedik a mellkas alvás közben. Aztán mikor egy éjszaka hallhatóvá változtak az éjszaka zajai, valami olyat hallottam, amiről az az érzés jutott az eszembe, amikor a klímából rám zúdul a légörvény.

Aztán rájöttem, hogy belőlem jön a hang.

Annyira hangos volt a lélegzetem, hogy magam se tudtam aludni tőle.

Hó ropogás hangja

Tap-tap-tap, tappogok a hóban. Amikor még nem hallottam a havat, akkor csak éreztem, ahogyan süllyedek. Éreztem, ahogyan a talpam alatt keménykedő hópelyhek megroppannak és összeomlanak. Olyan érezni ezt a csontjaimban, mintha pirítóst rágnék a számban. Duruzsol, ahogyan őrlöm a morzsákat a fogaim között.

Amikor először hallottam ropogni a havat, akkor az jutott az eszembe, hogy olyan, mintha retket törnék ketté.

Forrás: Pexels

Cipő kopogása

Azt is hittem, hogy az emberek lépte nesztelen és könnyű, mint a tündéké. Csak az enyém olyan lomha, mintha smirglivel karistolnám végig a betont. Csak a földúton meg mezítlábasan voltam csendesebb, dobogós. Mindössze a fűszálak mozgását éreztem zavaróan sűrűnek.

Aztán egyszer egy lépcsőházban olyan kopogó hang támadott meg, hogy úgy éreztem, millió labda pattan rám egyszerre. Lenéztem a lépcsőkorláton, és láttam, hogy a magas sarkúk tűsarkai kopognak a lépcsőkön.

Csak azt nem értettem, miért nem sírnak a lépcsők, mert ez nagyon fájhat.

Neked is van ilyen élményed? Meséld el!

Van egy zárt csoportunk Facebookon, ahová te is csatlakozhatsz, ha 17-30 év közötti hallássérült vagy. Azért érdemes csatlakoznod, mert:

• közösséget találsz,
• akikkel évközben találkozhatsz is,
• és mert elsőként tudsz mindenről: a táborról, lehetőségekről, találkozókról, előadásokról.

A Halitalisok – Itt senki sem mondja, hogy semmi!  néven találsz meg bennünket!

Várunk nagyon!