Puha Andrea
Születése óta hallássérült, így fő küldetése a hallássérüléssel élők támogatása. 2013-ban kezdett blogolni a hallássérülést övező tabutémákról, ezt jelenleg az Alapítvány blogján teszi. A Csendetlenkedő tábor és a Hali-tali tábor ötletgazdája, és hisz egy akadálymentesebb, szebb jövőben!
Amikor kiderült, hogy hallássérült vagyok, akkoriban jött be a cochleáris implantátum (angolul: cochlear implant) , mint egy új lehetőség a hallókészülékek mellé. Akkor még szigorú feltételekhez volt kötve, hogy ki kaphat, ki alkalmas a beültetésre. Alap volt, hogy még kétéves kor előtt kerüljön beültetésre, a beszédfejlődés beindulása előtt, és hogy hallásmaradványos legyen a gyermek, akinek a hallókészülék már nem segít. Mára ezek a szigorú szabályok lazultak.
Annak idején én megfeleltem a feltételeknek, és javasolták a szüleimnek, hogy vállalják be, de akkor ők úgy döntöttek, hogy rám bízzák a döntést. Ha majd 18 éves leszek, és még elérhető lesz számomra a cochleáris implantáció, akkor majd én eldöntöm, hogy akarom-e. Én meg, amikor betöltöttem a tizennyolcat, éppen elégedett voltam az akkori hallókészülékemmel, így nem gondolkoztam ezen a lehetőségen.
Az utóbbi években azonban egyre több ismerősöm és barátom döntött fiatal felnőttként a CI mellett, így első kézből kaptam információt arról, hogy milyen is ez. Sokan kérdezték is, hogy én nem szeretném-e.
Nem mondom, hogy nem gondolkoztam el rajta.
A 18. életévem betöltése óta volt rosszabb hallókészülékem az akkorinál, és ezért pontosan tudom, milyen vágyni arra, hogy változzon a hallásom. De megtapasztaltam azt is, milyen az, amikor fényévekkel jobb egy hallókészülék az előzőnél, és közben tudatosabbá váltam hallókészülék kiválasztás szempontjából is.
Ezért, most azt gondolom, hogy nekem most nincsen szükségem a CI-re, mert egy új hallókészülék ad nekem annyi fejlődési lehetőséget, amennyi nekem jó.
Még úgy érzem, hogy az én hallásmaradványomból van mit kihoznom az egyre fejlődő hallókészülék technológiával is.
Miért foglalkozom most mégis ebben a cikkben a CI-vel?
Nekem, nekünk, az Alapítványnak fontos minden téma, ami a hallássérült fiatal felnőtteket érdekli. És a CI az ilyen. Már az első Hali-tali táborban is foglalkoztunk egy kerekasztal beszélgetés során azzal, hogy mik a pro és kontra érvek a CI-al kapcsolatban. Már akkor is fontos szempont volt, hogy objektíven álljunk hozzá ehhez a témához, hiszen számtalan vélemény kering a CI körül.
Van, aki szerint már a nagypapákat is röptében implantálják, és ez túlzás, mert ott van a hallókészülék is, mint alternatíva, és hát ez mégiscsak egy műtéti beavatkozás. Van, aki szerint gyerekeknél is több kerül a fülekre, mint kellene, és nem jó, hogy a szülő dönt, mert az nem a gyerek döntése, az implantátum pedig örökre benne marad. Megint mások szerint az implantátum a legjobb döntés. Jobb, mint a hallókészülék.
Én azt gondolom, hogy a CI egy lehetőség.
Enreiter Ádám, aki korábban az egyik fül-orr-gégészeti klinikán foglalkozott az implantáltakkal, kicsit más szemszögből lát rá erre, egy tanulságos történetet osztott meg velem:
Ebből is látszik, hogy a legnagyobb pozitívuma és ugyanakkor negatívuma annak, ha fiatal felnőtt hallókészülékes vagy, hogy nálad van a döntés lehetősége. Pozitívuma, mert megteheted, hogy élsz ezzel a lehetőséggel, de van negatívuma is, mert ez sokszor nehéz döntés.
Ezért is ültünk le beszélgetni Ádámmal, aki beavatott bennünket abba, mi minden vár arra, aki úgy dönt, hogy meg akar tanulni hallani a cochleáris implantátummal. Az ott elhangzottakat pedig egy rövid cikksorozat formájában próbálom meg összefoglalni, hogy te a döntésedet a lehető legtöbb információ birtokában hozhasd meg.
Hogy néz ki egy implantátum?
Ha találkoztál már valakivel, aki CI-t viselt, az implantátum külső részeit láthattad. Ádám azonban alaposan elmagyarázta, és meg is mutatta, hogy mi bújik meg a bőr alatt, és hogyan jön létre a hallás ezzel az eszközzel.
Az implantátum belső egységét csak egyszer kell műtéti eljárással a helyére tenni, a külső egység az, amit szükség és lehetőség szerint - hat évente - le lehet cserélni. A külső egység, a beszédprocesszor fejlesztésén folyamatosan dolgoznak, hogy - akárcsak a hallókészüléknél - jobb hallásélményt, beszédértést érjenek el.
A beszédprocesszor technológiailag képes mindarra, amire a hallókészülék is - van benne zajszűrés, lehet játszani a beállításokkal, irányítható okostelefonról, és képes vezeték nélkül kapcsolódni az okos eszközeinkhez.
100%-osan támogatja a TB
Ha orvosilag indokolt nálad elvégezni a CI beültetést, akkor mondhatni, ingyenesen elérhető számodra minden, ami ahhoz szükséges, hogy CI viselővé válj: a vizsgálatoktól kezdve a műtéti beavatkozáson át az utógondozásig és a rendszeres kontrollig. Hatévente pedig térítésmentesen lecserélheted a beszédprocesszort a legújabb technológiára.
Jelenleg 4 helyen végeznek CI műtétet
Magyarországon ma, ha azt szeretnéd, hogy beültessék a cochleáris implantátumot, az alábbi ún. implantációs központokban kérheted:
- Debrecen Egyetem Klinikai Központ - Fül-Orr Gégészet és Fej-Nyaksebészeti Klinika
- Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar - Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika
- Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ - Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika
- Semmelweis Egyetem - Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika
Első lépésként fel kell venned a kapcsolatot valamelyik központtal, ahol egy sor vizsgálat után eldől, alkalmas vagy-e a CI beültetésére. Ha igen, akkor kezdetét veszi a felkészülés a műtétre, illetve kiválasztjátok azt a CI modellt, ami a füledbe kerül.
Maga a műtét körülbelül 1-2 órát vesz igénybe, és a seb bezárása előtt egyszer ki is próbálják az implantátumot, hogy működik-e. A tévhitekkel ellentétben ez a beavatkozás nem agyműtét, hanem fülműtét. (Ha te az a típus vagy, aki szereti tudni, mi történik vele a műtét alatt, akkor itt megnézheted, de ha nem bírod a felnyitott test látványát, akkor semmiképpen ne kattints!)
Ezután 3-5 nap lábadozás vár rád a kórházban, amely során jelentkezhet szédülés, hányinger, hányás, de ez egyénenként eltérő, hogy kit mennyire érint.
Az ismerőseim egy része azt mondta, nem volt kellemes az első pár nap, de volt, aki egyáltalán nem érzett fájdalmat már másnap sem.
A műtét után 4 hét regenerálódás és gyógyulási időszak jön, ezután kapcsolják be az implantátumot az első alkalommal.
“Jönnek az eső rendszeres beállítások, az első fél évben havi rendszerességgel. A beállító látja, hogy mennyire gyorsan változik, mennyire gyorsan kell követni a beállításokkal a hallás változását.
Lehetőségünk van arra, hogy négy választható programot állítsak be, tehát valójában otthon hetente is válthatnak programot. Így nem is egy beállítás ez, hanem egyből négy. Ezért fél év elteltével már tudunk a havinál ritkábban is találkozni, ha látszik, hogy a fejlődés üteme beállt.
Nagyjából két évnél van még egy érdekes változás, amit le kell követni a készülék beállításaival, és utána hosszútávon évente, félévente elegendő találkozni a beállítások frissítése miatt. Ugyanúgy az orvosi kontroll is nagyon fontos, félévente, évente fül-orr-gégésznek is látnia kell, hogy mi van ott a hallójáratban.” - magyarázta el Ádám, hogy milyen és mennyi munka vár még az implant team-re és a CI viselőjére a műtét után.
Abszolút személyre szabható a dizájn
Az implantátum modellekből is létezik sokféle, ami befolyásolhatja a döntésünket. Színben, formában is van választék, van, amelyik modellnél a beszédprocesszort egy kábelnek tűnő antenna köti össze a tappanccsal, de van, amikor ez a “zsineg” kimarad, és csak egy tappancsot kell a helyére feltennünk.
Ádám mutatott is néhány modellt példaként, hogy milyen sokféle szempont alapján választhatunk:
