Puha Andrea
Születése óta hallássérült, így fő küldetése a hallássérüléssel élők támogatása. 2013-ban kezdett blogolni a hallássérülést övező tabutémákról, ezt jelenleg az Alapítvány blogján teszi. A Csendetlenkedő tábor és a Hali-tali tábor ötletgazdája, és hisz egy akadálymentesebb, szebb jövőben!
Ha kimondom, hogy hallás utáni beszédértés, akkor tíz emberből kilenc így néz rám, hogy az meg mi? Nem ugyanaz, mint hallani? Meg egyáltalán, nekem most ez van, vagy nincs? Fejleszthető? Mikor? Meddig? Hogyan? Erről tervezek most írni, mert úgy látom nagy a köd ekörül a téma körül.
A hallás utáni beszédértés azt jelenti, hogy értem is, amit hallok. (Ez a magyarázat általában nem szokott elég lenni.)
Hogyan hallok?
Gyerekkorom óta úgy hallok, hogy bár hallom a világ hangjait bizonyos fokig, nem mind hordoz számomra információt: irányt, távolságot, plusz adalékot a helyzetemről, vagy arról, mi történik körülöttem. Van, hogy hallok egy hangot, de nem tudom, hol van a hangforrása, vagy mi az.
Legutóbb például egy madárhangot csak azután tudtam beazonosítani, hogy a konkrét madár csőrének a mozgását is követtem. ( Csőrről olvasok! Haha!)
Vagyis, tulajdonképpen zajongó káoszként hallom a világot, ami tele van hangokkal, de nincs meg a helyük. A környezet hangjait viszonylag hamar meg lehet ismerni, hiszen, ha egyszer megismerkedek egy új hanggal, akkor már nagy eséllyel felismerem legközelebb is. Izgalmas egyébként úgy élni, hogy mindig jönnek új hangok, kaland a javából! Legutóbb például a kakukkot hallottam meg és a tücsökciripelést.
Forrás: Unsplash
A beszéd kicsit más tészta
Nehezebb. Nagy eséllyel felismerem, ha valaki beszél hozzám, akkor is, ha nem látom. Nevezzük megérzésnek, meg a beszédnek is megvan a maga sajátossága, ha hallom, még ha mindenkié másképpen is hangzik. A szavak azonban csak akkor nyernek értelmet, ha valakinek a szájára nézek. Ezért nincs hallás utáni beszédértésem. Nekem látás utáni van ( ahogy szoktam mondani).
Miért nincs hallás utáni beszédértésem?
Azért, mert súlyos fokú, idegi hallásvesztésem van. Még hallókészülékkel sem tudták gyerekkoromban visszaadni a beszédértéshez szükséges hallást. Így aztán kompenzálni kezdtem, és ekezdtem támaszkodni a szájról olvasásra. A fejlesztések során sem fejlesztették kifejezetten a hallásfigyelmem, arra nem emlékszem miért - más volt a módszer, nem reagáltam jól a próbálkozásokra?
Vannak ilyen általános tények, mint hogy a vezetéses típusú halláscsökkenést, ha korrigáljuk hallókészülékkel, akkor a beszédértés javul, illetve visszatér. Ez az arány az idegi típusú hallásveszteségnél alacsonyabb.
Sokat számít a korai fejlesztés időben való megkezdése, és hogy ne csak a beszédfejlesztésen legyen a hangsúly, hanem a hallásfigyelem fejlesztésén is. A hallásunkra való támaszkodást is tanulni kell, hiszen nyilván könnyebb a vizuális csatornára támaszkodni.
Azonban az, hogy ki mennyire támaszkodik a szájról olvasásra, egyénenként - hallásállapottól, hallókészüléktől, hallássérülés diagnosztizálásától, fejlesztéstől függően - eltérő. A szájról olvasás is egy készség. Ahogy a matek sem mindenkinek megy olyan jól, úgy a szájról olvasásra is vannak fogékonyabbak és kevésbé fogékonyabbak. Én elég profinak tartom magam belőle, mert a spontán integráció (gyógypedagógiai segítség nélküli integráció) során rá voltam kényszerülve, hogy szájról olvassak.
Forrás: Unsplash
Ez idővel változott
Még mindig szájról olvasok, enélkül nem boldogulnék, de tudatosan dolgozom azon, hogy javuljon a hallás utáni beszédértésem. Egyszerűen csak azért, mert könnyebbé válik számomra a kommunikáció, ha a hallásomra is tudok támaszkodni valamennyire: kevésbé fáradok el a mindennapokban.
Először a másokkal való együttélés - kollégium, párkapcsolat - vettem észre, hogy ha elég ideje élek együtt valakivel, annyira megismerem a hangját, hogy akkor is megértek részleteket abból, amit mond, ha nem nézek rá. Ekkor jutott eszembe anyukám, aki próbálkozott időnként azzal gyerekkoromban, hogy a hátam mögött, közel a fülemhez mondott szavakat, hogy mondjam vissza. Nem túl nagy sikerrel. De én ezt elkezdtem fiatal felnőttként tudatosan használni.
Ne nézz mindig a másik szájára!
Az emberi agy csodálatos! Ha tréningezed, ingerhez juttatod, sok dolgot képes megtanulni! Ha kiiktatod a szájmozgás látványát, és próbálsz anélkül rájönni, hogy mit mondhatott a másik, akkor elkezded erősíteni azt, hogy a hallásodra támaszkodsz.
Eleinte a férjemmel próbáltam ezt ki. Nem néztem oda rögtön, ha beszélt hozzám, és mindig visszakérdeztem, hogy azt mondta-e, amit értettem. Ez idővel egyre jobb lett, bár annyi félrehallásom is volt, hogy arról elkezdtünk listát vezetni.
Újabb mérföldkő volt az, amikor a legújabb hallókészülékem megkaptam: profi hallásgondozással, beállításokkal, és erősítéssel.
Ekkor fokozatosan javult a helyzet. Érdemes hallókészülékváltáskor az új hallókészüléket ezzel a szemmel is kiválasztani. Én azt gondlom, a beszédértés fejlesztésének lehetősége - ha minimálisan - mindig ott van valahol. Nekem is eltartott 28 évig, míg megtapasztaltam az első ilyen élményem.
Forrás: Unsplash
Hallgass rádiót
A rádió a legjobb eszköz a beszédértés tréningezésére. Bármennyire is szeretnél, nem tudsz csalni, odanézni, mert nincs szájmozgás, amit figyelhetnél. Először valószínűleg olyan szavakat fogsz felismerni, amelyek logikusan adják magukat - ha tudod, mi a téma, amiről beszélnek. Nálam ez úgy kezdődött, hogy a kocsiban a férjem mindig mondta, hogy épp miről van szó a rádióban, és a logikám felismerte azokat a hangsorokat, szavakat, amelyek illettek a kontextusba.
Ez nem is olyan meglepő dolog, a szájról olvasás is így működik: az agy szupergyorsan kitölti az üres hézagokat, amit nem tudtunk leolvasni a beszélő szájáról.
Később már anélkül is felismertem egy-egy szót, hogy tudtam volna, miről van szó éppen. Így aztán a hosszú autóutak alatt a tudatos figyelem a rádióra egyfajta időtöltő program lett.
Nézz sorozatokat!
A színészek artikulációja és beszéde a legtisztább - legalábbis az én fülemnek és a szememnek. Ezért szeretek sorozatot nézni akkor is, ha idegen nyelven szeretném a szájról olvasást gyakorolni, és ezáltal az idegen nyelvet hallgatni is, meg akkor is, ha csak a beszédértést szeretném fejleszteni. Ez utóbbinál nem nézek oda időnként a színészek szájára.
Nyilván ez nem működik mindenkinél, de ha nekiállnál, és szánnál rá időt, akkor ezekkel érdemes tenni egy próbát. Nekem ezek sokat segítettek. Nem azt mondom, hogy fényévet ugrottam, de a kis változás is sokat számít.
Éljetek vele!
