Puha Andrea
Születése óta hallássérült, így fő küldetése a hallássérüléssel élők támogatása. 2013-ban kezdett blogolni a hallássérülést övező tabutémákról, ezt jelenleg az Alapítvány blogján teszi. A Csendetlenkedő tábor és a Hali-tali tábor ötletgazdája, és hisz egy akadálymentesebb, szebb jövőben!
Ha valaki később, fiatal felnőttként vagy idősebb korára veszít a hallásából, nincs könnyű dolga a hallókészülék megszokását illetően. Míg azok, akik gyerekkoruk óta hallássérültek, szinte nem is emlékeznek az ezzel kapcsolatos kellemetlenségekre, te valószínűleg frusztrált vagy az új, szokatlan ingerektől: valami van a füledben, nyom, érzed, látszik, a világba pedig beköltözött egy csomú új zaj, ami nem tetszik. Segítek, hogy lendülj át a kezdeti hullámvölgyön, ugyanis hidd el, végül szeretni fogod!
Mindenekelőtt szeretném, ha tudnád, hogy a születésük óta hallássérült emberek is hozzád hasonlóan küzdenek ezekkel a nehézségekkel. Igaz, hogy a gyermekkori hallókészüléket fülből kitépős, nyűgös időszakra nem emlékeznek (csak a szüleik), ám minden hallókészülék váltás hasonlóan zajlik le, csak felnőtt korukra már van benne gyakorlatuk.
Tehát: gyakorolj, és hidd el, neked is menni fog!
Alapvetően kettő dolgot kell megszoknod, vagy a velük kapcsolatos rossz érzést leküzdened:
- az érzést és a tudatot, hogy a füleden és benne van valami,
- és az új világot, amiben olyan zajok, hangok jelennek meg, amelyek nem komfortosak a számodra.
A fül meglepően gyorsan hozzá tud szokni a hallókészülék viseléséhez. Ha jó az illesztéked, és megfelelően van a füledre illesztve a hallókészülék, akkor hamar eljön majd az a pillanat, hogy elfelejted, hogy a füledben van. Az új hangok megszokásához pedig szeretnék tippeket, segítséget, információt adni, hogy ne éld meg olyan rosszul, mint az, aki túl kevés információt kap útravalóul az egész folyamat elején.
#1 Adj időt magadnak!
Olyan közhelynek hangzik, tudom, de miután először kerül a füledbe a hallókészülék, valószínűleg az az első gondolatod, hogy:
Úristen, most azonnal történjen valami, amitől ez jobb lesz!
Nos, megnyugtatlak, tényleg jobb lesz, de ehhez azért időre lesz szükség. A változás fokozatosan megy végbe.
Na, de mihez is kell idő pontosan?
Azoknak az agya, akik hallóként születnek és nőnek fel, képes automatikusan kiszűrni az olyan mikrozajokat, mint a levelek zizegése, vagy a billentyű kattogása géplés közben, vagy hogy odakint pattog a labda. A fejlődésünk során az agy megtanulja, hogy a fontos, információt hordozó hangokat emelje ki, a kevésbé lényegeseket pedig háttérbe helyezi, lehalkítja. A te agyadnak ezt újra kell tanulnia, ami nem megy egyik napról a másikra.
Ezért van az, hogy amikor a hallókészüléket először a füledre teszik és bekapcsolják, fejbe vágnak az olyan éles hangok, mint a cipő kopogása, vagy a beszéd egyes hangjai, a fiók nyílódó-csukódó zaja.
Ezek azonban napról napra kopni fognak, míg az agyad megtanulja, hogyan és mely hangokat halkítsa le. Ezt úgy segítheted, hogy rendszeresen hordod a hallókészülékedet, és biztosítod az agyad számára a hangingereket. Persze, nem mindegy, hogyan, milyen tempóban, lépésekkel teszed ezt.
#2 Otthon használd először!
Mivel elsőre nagyon erős, sok és intenzív a hangáradat, ami rád zúdul, fontos, hogy először nyugodt, csendesebb környezetben használd a hallókészülékedet. Erre a legalkalmasabb az otthoni környezet, ahol ismerős hangkörnyezet vár rád. Ez több okból is jó:
- hamarabb felismered az újszerű régi hangokat,
- te tudod szabályozni, mennyit fogadsz be egyszerre, komfortosan tudsz helyzetet változtatni hangosabb és halkabb környezet között,
- érthetőbb lesz a beszéd csendes környezetben,
- nem függsz annyira a hallókészülékedtől, mint társas vagy munkahelyi környezetben.
Járd be otthonod minden zugát, ismerkedj a hangokkal. Tapasztalni fogod, hogy ezek a hangok egyre ismerősebbé válnak a számodra, és ami az első nap ijesztő, éles és irritáló volt, napok múlva barátságossá, halkabbá és ismerőssé válik.
#3 Legyen a cél az állandó hallókészülék viselés
Ne lepődj meg, ha az első nap úgy érzed, ki kell venned a füledből a hallókészülékedet pár óra után. Ha úgy érzed, túl sok a rád zúduló hang, nyugodtan tarts pár perc, pár óra pihenőt. Az is megoldást jelenthet, ha halkabbra veszed a hallókészülékeden a hangerőt, vagy lágy, relaxáló dallamokat hallgatsz. Napról napra növelheted majd azt az időtartamot, amikor a hallókészüléked bent van a füledben, addig, míg nem érzed megterhelőnek felkeléstől alvásig használni.
#4 Fokozatosan terheld az agyad!
Ha az otthoni zajok, hangok már ismerőssé, megszokottá váltak, növelheted a tétet! Kimerészkedhetsz az utcára egy sétára, ellátogathatsz zajosabb helyekre, koncertre, moziba, sétálóutcákra. Tréningezheted is az agyad, különféle feladatokkal:
- nézz tévét, és próbáld kitalálni, mit mondhatnak a filmben vagy híradóban,
- próbálj telefonálni egy közeli ismerősöddel,
- hallgass bele különféle zenei stílusokba,
- menj el étterembe egy barátoddal,
- utazz tömegközlekedéssel.
Ezek mind olyan tapasztalatokat adnak az agyban található hallóközpontodnak, amelyeket el kell sajátítania, hogy magadévá tedd ezt a fajta hallást, és használni tudd a jövőben! Ne feledd azt sem, hogy a kezedben van a hangerőszabályzás! Úgy szabályozhatod a világ hangját, ahogyan neked jól esik, és ha így nézzük, ezzel a lehetőséggel nem mindenki tud élni!
Élj vele!
#5 Gyakorold a beszélgetést!
Tudom, ijesztően hangzik, hogy a bizonytalan hallásodra támaszkodva beszédbe elegyedj az emberekkel, de bizony, ezt is gyakorolnod kell, hogy egyre jobban menjen! Először csak beszélgess a közeli családtagjaiddal, csendes környezetben, majd találkozz a barátaiddal is. Idővel beszélgess zajosabb helyeken is, hogy az agy megtanulhassa, ezekben a helyzetekben a háttérzajokat ki kell zárnia. Ha nagyvárosban élsz, beválhat a turistáskodás is, azaz, "tévedj el" a városban, mintha egy turista lennél, és kérdezz random dolgokat a számodra szimpatikus idegen járókelőktől:
Merre találod a Budai várat?
Hogy jutsz el a Keleti pályaudvarra?
Hol tudsz finomat enni?
Ezzel magad is jobban megismerheted a városodat, és a beszédértésedet, hallásodat is fejleszted!
Fontos még, hogy sokat tehetsz azért, hogy a beszélgetéseid komfortosabbak és sikeresek legyenek:
Ülj a beszélgetőpartnereddel szembe, így a hallókészüléked mikrofonjai is jobban veszik a hangját!
Válassz számodra megfelelő helyszínt és ülőhelyet!
Legyenek jók a fényviszonyok!
Ha többen vagytok, kérd, hogy feléd fordulva beszéljenek, és ne vágjanak egymás szavába!
Kérdezz vissza bátran, ha valamit nem értesz!
És akkor el is érkeztünk a legfontosabb ponthoz:
#6 Kommunikáld az igényeidet!
Megkönnyíted a saját dolgod, ha tisztán, világosan megfogalmazod a környezetednek, hogy:
- mi történik veled,
- milyen nehézségeid vannak kommunikáció terén,
- és hogy mire van szükséged, hogy jól tudj kommunikálni,
- illetve ők hogyan tudnak segíteni ebben!
Tudom, hogy nehéz kimondani és megfogalmazni ezeket, de hidd el,
az emberek megértőek és segítőkészek, ha elmagyarázod nekik a helyzetet!
A hallókészülék megszokása egyáltalán nem könnyű. Nem mondom, hogy az. Én öt hallókészüléket fogyasztottam el eddig, és én is megküzdök ezekkel a nehézségekkel minden egyes alkalommal. Viszont mindig megéri. Mindig.
Mert a hozzászokás időszaka után hosszú évekig egy olyan életminőséget és hallásélményt kapok, ami mindent megér.