A hallássérült gyermekek anyukái hősök. Amikor kiderül a gyermekről, hogy hallássérült, úgy vágnak bele a fejlesztésekbe, hogy fogalmuk sincs, az út, amire rálépnek, biztosan jó e, és hová vezet.

Csak csinálják és aggódnak. Aggódnak és csinálják.

Nem nagyon tudják, hogy a gyermekük hogyan éli meg a hallássérülésüket, és arról végleg fogalmuk sincs, vajon hogyan látják őket az édesanyjukként. Hát így. Egyperces.

*

Anyu mindig körülöttem van. Soha, de soha nem veszi le rólam a szemét, érzem, hogy bármit is csinál, a fél szeme mindig rajtam van. Még akkor is figyel valahogy, amikor nem néz rám. Valamiért akkor is tudja, mit csinálok, ha a háta mögött vagyok. Nem tudom, hogyan csinálja, ez szerintem valami varázslat.

Vagy ahogy apa mondja: boszorkányság.

Anyu olyan egyértelmű. Más emberek nem mindig azok. Nem tudok kiigazodni rajtuk, de anyut mindig értem. Ő mindig lehajol hozzám, ha mond valamit. Az arcom elé hajol, egészen közel. Szép a szeme. Anyu arca a legtisztább arc a világon. Minden négyzetcentiméterét ismerem.

Forrás: Pexels

Pontosan tudom, hol haladnak rajta a vonalak, hol van rajta anyajegy, és milyen színű a bőre vagy a szája rúzs nélkül. Ha tudnék fotorealisztikusan rajzolni, pontosan lerajzolnám az arcát akkor is, ha nem látnám őt. Anyu biztos pont. Anyu a világosság. Ha a világ összeomlana, ő akkor is ott állna sziklaszilárdan a világom közepén, és én kapaszkodnék belé.

Anyu jó színésznő. Amikor velem van, sokat mosolyog, és minden idegszálával rám figyel, mintha nem lenne a világon semmi és senki más, csak én. És én el is hiszem, hogy semmi dolga nincsen rajtam kívül. De néha én is látom anyut, amikor ő azt hiszi, nem látom őt. És nem értek mindent, amit mond, de látom, hogy a hangulata nem mindig olyan, mint amikor velem van. Mert ha velem van, akkor ő  csendes óceán.

De néha a látom a szemében a vihart.

Forrás: Pexels

Látom a szemei között a két függőleges vonalat, amikor összehúzza a szemöldökét. Látom az arcán a bánatot, amiről sokszor nem tudom, hogy miért van. Azt sem tudom, hogy így hívják, csak érzem, hogy egy különös hangulat rátelepedik, mint egy fátyol, pedig igyekszik titkolni.

Anyu kemény. Haragszom rá néha. Akkor is játszanunk kell, olyan tanulósan, amikor nem akarom, de anyu azt mondja, hogy csinálnom kell, mert fontos. Van, hogy olyan dolgokat vár el tőlem, amit nehéznek érzek, vagy amitől félek. Anyu azt mondja, ezektől fejlődöm. Sokszor nehezen látom be, de igaza van.

Anyu egy lovag. Amikor bántanak, akkor megvéd. Pajzsot emel körém, és nagy lángok jönnek ki a száján, amiket csak én látok. Nem mindig értem, mit mond azoknak, akik bántanak, de biztonságban érzem magam tőle, mert utána békén hagynak, de olyan is van, hogy jóba leszünk. Ha a régi időkben élnénk, amikor még mindenki lovon ült, akkor anyu biztosan lovag lenne.

Néha érzem, hogy őt is bántják, olyankor szeretnék lovag lenni, de nem tudok.

Annyi mindent nem értek még, csak érzek, és még nem tudom, hogyan álljak ki magamért. Se anyuért.

Forrás: Pexels

Anyu olyan, mint egy lexikon. Mindenre van válasza. Néha úgy megyek haza az iskolából, hogy nem tudom, mit gondoljak. A gondolatok egyszerűen nem jönnek, vagy ha mégis, nem tetszenek. Olyankor mindig van egy tanácsa, ami visszacsalogatja a jó gondolatokat, és hirtelen rájövök, mit is kell csinálnom.

Anyu néha nem ért. Nem érti, miért nem értek valamit, vagy mit miért csinálok. Néha jobban tudok valamit mint ő, és meglepődik. Ilyenkor érzem leginkább, hogy az ő világa meg az enyém nem ugyanaz. De anyu nem adja fel.

Próbálkozik, és építi a hidat kettőnk világa közé.

Anyu néha túlfélt. Olyan dolgokat nem enged meg, amik mennének nekem. Olyankor néha lázadok. De van, hogy olyan aggodalmat látok a szemében, hogy megadom magam.

Forrás: Pexels

Anyu nagyon szeret. Én is nagyon szeretem őt. Anyu egy puha fészek, amibe jó belebújni. Anyu a hősöm. Anyu a mindenem. Anyu nekem a hang, amit mindig hallok, akkor is, ha nincs bent a hallókészülékem.

Én őt belül hallom.

Egyedül érzed magad? Ne legyen így!

Van egy Facebook csoportunk hallássérült gyerekeket nevelő szülőknek. Ha szeretnél közösségbe tartozni, ahol megvitathatod a kérdéseidet, tanácsokat kaphatsz és adhatsz, akkor csatlakozz a Csendetlenkedőkhöz itt!

Miért érdemes?

• mert hozzád hasonló szülőket találsz ott
• felteheted a kérdéseidet hallókészülék, CI, hallásmérés, vizsgálatok témakörben
• össze tudunk kötni szakemberekkel
• időben értesülhetsz olyan eseményekről, táborokról, ami téged és a gyermekedet érinthet.

Gyere, mi várunk nagyon!