Emlékszem, annak idején a halló férjem még nem tudott ráguglizni arra, hogy “Mit csináljak, ha hallássérült lánnyal randizom?” kérdésre, mert nem volt rá semmi találat. Nos, most szépen írok egy listát, pont azért, hogy a leendőbeli halló srácok hasonló helyzetben kicsit több infóval, alacsonyabb pulzussal induljanak el arra a bizonyos első randira.  

Itt már írtam arról, hogy én annak idején hogyan randiztam hallássérültként, és ebben a cikkben a másik, halló oldal is megszólalt már, de azt hiszem, arról még nem meséltem, milyen volt ez a férjem szemszögéből. Nyilván az első randin erről még nem volt szó, de amikor már hivatalossá vált köztünk, hogy együtt vagyunk, akkor kiveséztük az első randit, azt, hogy hogyan éltük meg. A google kereső ugyan nem tudott neki segíteni, de az egyik barátjának volt ismerőse, akinek az öccse hallássérült volt ( jó bonyolult, mi 😀 ), így aztán őt kérdezte meg, hogy mit csináljon. Sokra azonban nem ment vele, mert a szóban forgó öccs anyanyelve a jelnyelv volt, így aztán ezt a bölcseletet kapta a jó barátjától:

Viselkedj vele normálisan!

Ami egyébként egy teljesen ésszerű tanács. Menj randizni úgy, mintha egy hallóval randiznál, mert azon túl, hogy oda kell figyelned egy picit a kommunikációra, semmi másban nem különbözik egy randi egy hallássérült emberrel. És akkor mondom, mi az, amit érdemes hallóként tudnod az első randi előtt.

Engedd, hogy ő válasszon randihelyszínt/programot!

Vagy legalábbis kérd ki a véleményét abban, hogy megfelel-e neki az a hely vagy program, amire te gondoltál. Jó ha az adott helyet ismered, és tudsz válaszolni azokra a kérdésekre, hogy az a kávézó/étterem, programhelyszín mennyire zajos, milyenek a fényviszonyok. Minden hallássérülés más és más, így mindenkinek eltérő környezetre van szüksége ahhoz, hogy jól tudjon beszélgetni másokkal.

Ne felejtsd el, hogy randizni alapból nagyon izgulós dolog, így jó, ha elsőre olyan helyen találkoztok, ahol a hallássérült randid komfortosan érzi magát, és nem kell extrán azon aggódnia, hogy vajon mennyire fog érteni téged.

Hidd el, nagyon nehéz lelazulni, ha közben azon stresszelsz, mit mondott pontosan a másik. Én már randiztam homályos helyen, ahol alig tudtam szájról olvasni, és nem is lett a randinak jó vége. Szóval, mindenképpen beszéljetek meg olyan helyet, amelyik mindkettőtöknek megfelel.

Ezzel te is jól jársz, hiszen így tényleg önmagát fogja tudni adni, és sokkal lazább lesz a randi, mintha egy zajos helyen találkoznátok először.

Kérdezd meg, hogyan tudsz segíteni a kommunikációban!

Ahogy írtam, nem vagyunk egyformák. Én 100%-osan szájról olvasok, de van, aki egész jól ért hallás után is, még telefonálni is tud. Én annak idején megírtam a férjemnek chaten randi előtt, hogy velem szembe kell fordulni, és ne legyünk sötét helyen, mert különben nehezen fogom érteni, amit mondd. Nekem ez kellett ahhoz, hogy tudjunk beszélgetni.

Kérdezz rá nyugodtan, hogy mire figyelj oda, mit tegyél meg annak érdekében, hogy a kommunikáció könnyebben menjen.

Egyáltalán nem ciki erre rákérdezni, sőt! Előfordulhat, hogy hallássérültként még nem tart ott valaki, hogy ezt magától fel merje hozni, így még segítheted is abban, hogy oldódjon benne a gátlásosság, és bátran beszéljen arról, hogy milyen az ő világa.

A nyitottság mindig hasznos, mindenkire üdítően hat, élj hát vele!

Legyél türelmes!

Nem vagyunk egyfomák. Mindenki másképpen beszél, más a szájmozgása, és mi, hallássérültek is más-más tempóban szokjuk meg a másik hangját, artikulációját. Lehet, hogy az első randin nem megy majd csillagos ötösre a csevegés, de következőre jobban fog menni. Mondok egy egyszerű példát:

Én nem tudok mindenkiről egyformán szájról olvasni. Van, akit több találkozás után értek csak meg elég jól, de van, akit azonnal szuperül olvasok.

Volt egy lány gimiben, akivel reggelente együtt jártunk busszal suliba. Minden reggel leizzadtam, hogy értsem őt, de annyira kedves, kezdeményező volt, hogy nem adtam fel én sem. Fél év után tudtunk úgy beszélgetni, hogy az nem jelentett nehézséget. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ha első alkalommal úgy érzed, hogy a beszélgetésetek zötyögős volt, ne írd le magatokat, hanem találkozzatok még párszor! Lehet, több időre van szüksége ahhoz, hogy megszokjon téged, mert túl halk vagy, nehezebben olvasható a szájmozgásod, vagy olyan a hangod, amit nehezebben ért meg elsőre!

Ne félj kérdezni!

A hallássérülés, a hallókészülék nem tabu! Mivel ez az életem, személyiségem lényeges része, ezért mindig pozitív dologként könyveltem el, ha a randin ez szóba került, és mertek kérdezni. Egyrészt, mert ez arról árulkodott, hogy akivel találkoztam, az nyitott és empatikus, másrészt pedig megnyugtató volt, hogy nem ijedtek meg ettől a témától, és mindig szívesen válaszoltam a kérdésekre. Persze, nem kell egyből letámadnod ezekkel a kérdésekkel, de bátran lehet érdeklődni, nem kell kerülgetni a témát, és a poén is elfér. Nem kell megijedni, ha véletlenül kicsúszott a szádon, hogy „Hallod?”, vagy „Majd felhívlak!”. Ez utóbbira csak annyit szoktam mondani, hogy „Oké, majd kinyomlak!”

Szóval, csak érdeklődj, kérdezz, viccelődj bátran!

Ne félj a félreértéstől!

Mert valószínűleg lesz ilyen, hiszen előfordul, hogy nem értünk, hallunk meg egy-egy dolgot, vagy félrehallunk valamit. Emiatt kialakulhatnak kínos helyzetek, amikor te rosszul érzed magad azért, mert úgy érzed, nem figyel rád eléggé, ő pedig azért, mert frusztrált amiatt, hogy mit nem hallott meg.

Ez elég nehéznek hangzik, de ezeket a helyzeteket egyszerűen lehet tisztázni beszélgetéssel!

Beszéljétek át, hol ment félre az információ, és nyugodtan le lehet fektetni alapszabályokat, hogy olajozottan menjen minden, és bátorítsd arra őt, hogy nyugodtan kérdezzen vissza, ha valamit nem ért, akár többször is, mert te elmondod szívesen. Az első randinkról a férjemmel komplett üres részek vannak, amikor fogalmam sincs miről beszéltünk, mert lányos zavaromban még nehezebb volt szájról olvasni, mint amúgy. Óriási megkönnyebbülés volt, hogy nyitottan állt hozzám, és nem akadt ki, amikor kiderült, hogy nem szóltam mindig, ha valami nem érthető számomra. (Akkoriban még nem mertem ezt mindig elárulni a másiknak.)

Tehát legyél megértő és nyugodtan kérdezz rá, ha azt látod, hogy nem értett valamit, és ajánld fel, hogy például leírod a nehezen érthető részeket.

Forrás: Unsplash

Ne gondolj rá úgy, hogy ő más!

Azt hiszem ez a legfontosabb. Mert oké, hogy a hallássérülés miatt vannak dolgok, ami miatt másabb kicsit vele lenni, de attól még ugyanolyan ember mint bárki más, aki hall. Lehet, hogy másképp nézi a színházat, vagy csak feliratos moziba megy szívesen, és felé kell fordulnod, ha beszélgettek, de ezen kívül ő egy valaki, aki imád PS-ezni, olvasni, tanul az egyetemen, imádja a munkáját, kávéfüggő vagy rajong a kalligráfiáért és az amerikai fociért.

A hallássérülés csak a személyiségünk egy része. Azon kívül még sok-sok más rétegünk van, ami érdekes lehet számodra.

Szóval, ahelyett, hogy arra koncentrálnál, miben más, inkább törekedj arra, hogy megismerd!