Puha Andrea
Születése óta hallássérült, így fő küldetése a hallássérüléssel élők támogatása. 2013-ban kezdett blogolni a hallássérülést övező tabutémákról, ezt jelenleg az Alapítvány blogján teszi. A Csendetlenkedő tábor és a Hali-tali tábor ötletgazdája, és hisz egy akadálymentesebb, szebb jövőben!
Sokan, ha meghallják, hogy valaki hallássérült, akkor rögtön előtör belőlük a sajnálkodó troll, pedig nem kéne. Igazán. Főleg, hogy mi, hallássérültek alapjáraton szeretünk hallássérültnek lenni, mert a személyiségünk része. Igaz, néha megzuhanunk, és olyankor sajnáljuk magunkat eléggé, de azért vannak előnyei is a hallássérülésnek, amit a hallók néha tuti hiányolnak tőlünk, mi meg sose mondanánk le róluk.
#1 Bármikor kikapcsolhatod magad.
Ez akkor tud különösen hasznos lenni, amikor a barátod/párod üvölteti a kedvenc zenéjét, amitől a fél lakótelep eret vág.
De akkor is hasznos, amikor fölöttetek lévő lakásban áttrappol valaki a szoba egyik végéből a másikba, és közben úgy hangzik, mintha áttolná az egyik bútort is faltól falig.
Ó, és amikor a tömegközlekedés fékcsikorgásai áthatják a reggelt! Nekünk pusztán egy mozdulat kizárni ezt a káoszt.
#2 Nem kell az embereket hallgatnod.
Nem mondom, néha bosszant, hogy lemaradok a hétköznapok dialógusairól, de egy-egy nap, amikor aktívan kommunikálok az emberekkel, rádöbbenek, hogy igazából jó nekem így.
Jó nekem, hogy nem hallom az összes anyázást a villamoson, a kéretlen megjegyzéseket, azokat a beszélgetéseket, amelyek beavatnak az idegenek életébe, olyan mértékben, amire már nem vagyok kíváncsi. Mondjuk egyébként is szembe jönnek velem ezek a dialógusok Facebookon.
És igen, néha jó volt gyerekkoromban kikapcsolni a készülékem, ha éppen szidtak vagy neveltek valami miatt. És jó most is kipattintani az elemeket, ha valaki szájából olyan dolgok hangzanak el, amit hosszú távon nem bírok elviselni.
#3 Bárhol tudtok beszélgetni hang nélkül.
Ami azért elég menő dolog. Közétek és a barátaitok közé nem állhat az utca túloldala, se a vonat ablaküvege, se egy olyan helyzet, ahol csendben kell lenni, hiszen hang nélkül is megértitek egymást szájról olvasással.
Ez akkor is elég hasznos volt, amikor kémiából feleltem általánosban, és az egész anyagot leolvastam az osztálytársam szájáról. Senki nem vette észre.
#4 Ha a barátod/párod torka fáj, nem kell beszélnie.
Ez különösen bedurrant mandulákkal és rekedt hanggal elég jól tud jönni.
#5 Tudsz aludni a horkoló párod mellett.
És még soha nem riadtál fel a horkolás hangjára. Azt sem tudod, milyen.
Azért ez már majdnem a lottó ötös, nem?
#6 Nem hallod, hogy a szomszédjaid mit csinálnak.
Se a motoszkáló állatokat az udvaron, se a hancúrmaratont az ikerház másik oldalán, se azt, ahogyan veszekednek, utána kibékülnek. Se azt, hogyan készítik a pudingot, és nem kötögeted az idegeidet vastagabbra esténként, amikor még mindig tart fölötted a házibuli.
Neked mindegy, hol élsz. Az otthonod mindig a csend és béke szigete marad.
#7 Sokkal jobban érted az emberek testbeszédét
Sokkal fogékonyabb vagy a hallóknál az emberek hangulatára, mimikájára, testbeszédére. És ez nem egy rossz dolog. Segít kapcsolódni az emberekhez, könnyebben észreveszed, ha valaki nem őszinte, és tényleg fél mozdulatból kitalálod, mit akar a másik. Sokan azt hiszik, az, hogy nem hallod mindig, mit beszélnek az emberek, az azt jelenti, hogy nehezebben igazodsz ki az embereken.
Nos, ez valamennyire igaz, de mégis, egy-egy mimika, gesztus olyan információkhoz juttat, amihez a hallók nem jutnak még hallásukkal sem.
Olyan ez kicsit, mint egy hatodik érzék. Nehéz elmagyarázni, de létezik.
#8 Bármikor lehalkíthatod a gyerekzsivajt
Anyaként ez egy megnyugtató tudat számomra, hogy amikor már túl sok lesz a gyerekzsivaj, akkor pillanatok alatt ki tudom zárni majd, vagy legalább lehalkíthatom annyira, hogy halljam ugyan, de ne zavarjon.
Ezzel én is jól járok, mert visszavonulhatok a csend világába, és jól jár a gyerek is, mert egy kiegyensúlyozott anyukát kap.
Fogadok, van még ezeken kívül más is, ami eszedbe jut! Ne tartsd magadban, inkább küldd el nekem itt üzenetben!