10 tévhit amivel a tanároknak mindenképpen tisztában kell lenniük a nagyothalló gyermekekkel kapcsolatban

2018-05-18T12:44:20+00:00 Categories: Szülők ide!|
1. Tévhit – Ha a gyermek reagál a hangokra, akkor nincs halláskárosodása

A halláskárosodás mértéke igen széles spektrumban mozoghat. A nagyothalló gyermek talán jó pár dolgot meghall, de nem mindet. Abban az esetben ha valaki késve, vagy nem odaillően reagál a hangokra, figyelmetlen, akinél viselkedésbeni változásokat tapasztalunk, vagy aki helytelenül válaszol egyszerű kérdésekre, annak mindenképpen meg kell vizsgáltatni a hallását.

2. Tévhit – A későn diagnosztizált halláskárosodás olyan, mint a veleszületett halláskárosodás

Halláskárosodás tekintetében hatalmas a különbség, attól függően, hogy a beszéd kialakulása után, vagy az előtt alakult ki. Azoknál a gyermekeknél, akiknél a halláskárosodás már akkor kialakult, mielőtt még beszélni tudtak volna, fejleszthetik utánzási képességeiket, mint pl. a szájról olvasás. Az ő esetükben a hallás nem fogja teljes mértékben segíteni a beszédtanulást. Ennek következtében a beszédük kicsit máshogy hangzik, esetleg hiányoznak belőle az árnyalatok, az új szavak tanulása és a nyelvtan sem olyan könnyű számukra.

3. Tévhit – A hallókészülékek és a cochleáris implantátumok (CI) helyreállítják a hallást

Egy ember hallása attól még nem válik teljes értékűvé, csak mert hallókészüléket vagy cochleáris implantátumot visel. Használatuk pedig nem hasonlítható a szemüveg viseléséhez.

A hallókészülék felerősíti a hangokat, de a különböző hangok tisztasága – különösen zajos környezetben – már nagyban függ az adott személy hallásállapotától, és az adott készülék technológiájának fejlettségétől. A hallókészülékek a hangok tisztaságán úgy próbálnak javítani, hogy meghatározott frekvenciákon a nagyothalló hallásállapotának megfelelő módon, különböző mértékben növelik meg a hangerőt. A cochleáris implantátumok előnyei egyéntől függően egészen eltérőek lehetne, onnan kezdve, hogy a viselőjük számára éppen lehetővé teszik a környezeti hangok hallását, egészen a majdnem teljes értékű hallás lehetőségéig .

10 tévhit amivel a tanároknak mindenképpen tisztában kell lenniük a nagyothalló gyermekekkel kapcsolatban

4. Tévhit – Hallókészülék vagy a CI segítségével a gyermekek mindet hallanak, ami az osztályteremben elhangzik, ellenkező esetben azt jelzik a tanár felé

Nagyon sok hallássérült diák jól teljesít az iskolában, emiatt gyakran meg is feledkeznek róluk a tanárok. Bár igen figyelmesek, nem biztos, hogy hallanak is mindent. Annak ellenére, hogy a hallássérült gyerekek jó válaszokat adnak, gyakran fontos információk hiányozhatnak. Főleg olyan tantárgyak esetében mint a természettudományok és a matematika, ahol ismeretlen szavak is előfordulhatnak és az adott információt nem lehet még a szövegkörnyezetből sem kikövetkeztetni.

Egy gyermek számára különösen fárasztó a hosszabb időn keresztül való feszült figyelem megtartása. Pont emiatt nem is kellene őket leszídni, ha egy felelés vagy akár vita során elmerengenek egy kicsit. Az sem valószinű, hogy a gyermekek önként felemeik a kezüket, ha úgy gondolják, hogy valamit nem hallottak, talán nem is veszik észre, hogy nem hallottak meg valamilyen fontos információt. Elég megterhelőnek érzik, ha folyton ismétlésére kell kérniük valakit. Szóval a gyermekek inkább csak egyszerűen mosolyognak és bólogatnak helyette.

A tanároknak és a tanulóknak a nagyothalló gyermek – és semmiképpen nem a tábla – felé fordulva kell beszélniük. Az utasításokat szükség szerint meg kell ismételni és le kell írni nekik. A beszéd ütemének normális kell maradnia, mert a lassabb, vagy gyorsabb beszéd torzít és nehezebbé válik annak megértése.

5. Tévhit – Ha hangosabban beszélsz, akkor a hallássérült gyermek jobban megérti amit mondasz neki

A hangunk erejének a növelése nem mindig nyújt jó megoldást, mivel jelentősen ronthat a hang minőségén. A kiabálás és a túlzott artikuláció torzítja a beszéd természetes ritmusát és sokkal nehezebbé is teszi a szájról olvasást. Egy jól hallónak nehéz meghatározni, hogy mikor érthető egy beszéd egy olyan ember számára aki halláskárosult.

Egy hallássérült diákot a tanteremben olyan helyre kell ültetni, ahol a legkevesebb háttérzaj. A szőnyegek vagy egyéb puhább anyagok a falon, illetve a szék lábára helyezett teniszlabda segítenek a visszhangok elnyelésében.

6. Tévhit – Azoknak a gyermekeknek a számára, akik hallókészüléket vagy CI-t viselnek, szükségtelen egy további FM eszköz

A teljes érthetőség elérése érdekében – a hallási nehézségekkel küzdők számára – szükség lehet arra, hogy a mikrofonból érkező hangokat közvetlenül a fülükbe közvetítse egy hallást segítő rendszer, mint pl. az FM egység. Segíthet, ha az előadóhoz közelebb ül a hallgató (ez egyben megkönnyíti a szájról olvasást is), de nem helyettesíti az FM rendszert.
Az FM rendszerhez tartozó mikrofonnak mindig az éppen beszélő kezében, vagy nyakában kell lennie. A gyermek csak azt hallja, akinél a mikrofon van, illetve aki közel van a mikrofonhoz. Minél közelebb áll a beszélő a mikrofonhoz, annál élesebb lesz a hang.

A gyermek talán az FM rendszer nélkül is képes hallani, de csak abban az esetben ha nincsenek háttérzajok. Ekkor viszont a tanárnak jeleznie kell, hogy mikor következik ő a felolvasásban. Nehéz lehet egy hallássérült gyermek számára követni a másik gyermek hangos felolvasását, ugyanis ő maga is olvassa a szöveget és nem tudja az éppen felolvasó száját nézni egyazon időben.

A hallássérült gyermekek néha úgy tesznek, mintha értenék a dolgokat, csak azért, hogy ne hívják fel magukra a figyelmet.

7. Tévhit – Amíg egy kisebb csoportban a gyermek megérti azt, amit neki mondanak, addig neki nem okozhat problémát egy mozi vagy videóklip felirat nélküli megtekintése

A kulturális akadálymentesítés jegyében minden filmnek és videóklipnek elérhetőnek kellene lennie feliratozva, és egyben FM rendszerhez csatlakoztathatóan is. A hallási nehézségekkel küzdő gyermekeknek ez biztosítja a hangot, hogy ők is részesülhessenek a hangzásban (pl. így képesek felismerni milyen is a hangos, a csendes, a mérges, a boldog, a szomorú stb… – vagy akár azt, hogy milyenek is az ének hangok)

Egy hallási nehézségekkel élő gyermeknek is joga van ahhoz, hogy hallja a hangokat. Emellett szükségük van a feliratra is, arra az esetre, ha lemaradnának egy párbeszédről. A felirat azoknak agyeremekeknek is nagy segítség, akiknek valamilyen tanulási nehézségük van.

8. Tévhit – A hallássérült emberek ostobák, bolondok, gyászhuszárok, szellemi korlátaik vannak és óhatatlanul is sikertelenek

A halláskárosultak a népesség nagy részéhez hasonló IQ-val rendelkeznek. A kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt halláskárosodás miatt, vagy zajos helyeken, talán helytelenül reagálnak, de csak azért, mert nem hallották, amit mondtak nekik.

9. Tévhit – A hallássérült gyerekek jelnyelvet használnak

A halláskárosodás nagyon sokféle lehet. A hallássárült emberek nagy része nem beszéli a jelnyelvet.

10 – A hallássérült emeberek nem tudnak egy másik nyelvet is megtanulni

A hallássérült emberek igenis képesek további nyelvek elsajátítására, számukra nem a hagyományos nyelvtanulási módszerek a leghatékonyabbak.

Szerző: Tompa Annamária
Fénykép: glogster.com
Forrás: Janice S. Lintz, HearingHealthMatters.org

Írjon nekünk!

Szeretne értesülni róla, ha egy új bejegyzés kerül az oldalra?
Kövessen minket a Facebookon, vagy iratkozzon fel hírlevelünkre!