Szerettem volna egy olyan formátumot találni, amivel több hallássérült embert is be tudok mutatni. Mert vagyunk néhányan, és mind érdekesek vagyunk, sokszínűek, és nem csak a hallássérülésünk határoz meg minket. Úgy döntöttem, erre a legalkalmasabb a Proust-kérdőív.

Mi az a Proust-kérdőív?

A média széles körben használja. Olyan kérdéssorról van szó, amelyek borzasztóan egyszerűek, mégis, a válaszokból mélyen beleláthatunk mások lelkébe. 1890-ben a francia író, Marcel Proust töltötte ki először, egy barátnője kérésére, ám a dokumentum aztán eltűnt. Csak huszonöt évvel később került elő, 2003-ban 102.000 euróért elárverezték, ma pedig sok helyen találkozhattok vele. Én nem mindegyik kérdést használtam fel, viszont kiegészítettem néhány hallássérülést is érintő kérdéssel is. A kérdéssor fix, az interjúalanyok mindig változnak. Most Papp Esztert ismerhetitek meg mélyrehatóbban!

Papp Eszter Tűzrőlpattant sorstársunk ő, aki mindig aktívan foglalkozik valamivel. Jelenleg a hallássegítő eszközök, mint forma és mint szemléletformáló eszközök érdeklik őt, azon belül is az, hogy hogyan lehet ezeknek a segédeszközöknek a segítségével a társadalmi szemléletformálást elérni. A Nemzeti Tehetség Program egyik nyertese, a Hallássegítő eszközzel való barátkozás projekt vezetője. Az Együttható Egyesület Erasmus+ keretén belül létrejött Here We Are (akadályozottsággal élő fiatalok informális csapat) csapat tagjaként a “Láss Minket Alternatív” divatbemutató aktív közreműködője.

Ha teljesen jól hallanál egy napig, mi lenne az első, amit megtennél? A fürdőszoba biztonságos, zárt falai közül kitörve valószínűleg énekelnék egyet az operában. Melyik számodra a legkülönlegesebb hang? Több is van, alapvetően azok a hangok, amelyeket készülék nélkül is meghallok. Ezek között van néhány madárhang is, mint a tűzpinty, zebrapinty vagy a papagájfélék csivitelése. Egy időben ezeknek a madaraknak a hangjaira ébredtem fel. Mit jelent számodra a csend? Nyugalmat a zajban. Alapvetően az egyik helyzeti előnyöm, hogy bármikor egy gombnyomással varázsolhatok teljes csendet, így megkímélem magam a felesleges zajszennyezéstől. Mi jelenti számodra a legnagyobb frusztráltságot? A folyamatos monoton zenei zaj elviselése, különös tekintettel a techno zenékre, amelyekben a hangok nem harmonizálnak. Ezenkívül a készülék nélkül való lézengés a lakáson belül, de ennél frusztrálóbb lenne, ha az utcára kellene készülék nélkül mennem. Ki leszel 10 év múlva? Fogalmam sincs, hogy ki leszek, mert ahhoz tudnom kellene pontosabban definiálnom azt is, hogy jelenleg ki vagyok, és hogy ki voltam. Mit teszel, ha valamit nem értesz/hallasz? Bármilyen meglepő, megkérdezem újra, vagy pedig nem foglalkozom vele. Nagy valószínűséggel, ha fontos volt, akkor úgyis előbb vagy utóbb ki fog derülni. Milyen becenevet adnál a hallókészülékednek? Fülbevalónak hívtam korábban, nekem ez most is tetszik, de ha ma adnék neki becenevet, akkor Fülékszerke lenne. Milyen színű lenne a hallókészüléked, ha bármilyen lehetne? Konkrétan egy tükörfelület lenne, így mindig visszatükrözné a társadalmi sztereotípiákat, és szembesítené a társadalom bizonyos tagjait, hogy ha szeretnének ebbe a tükörbe belenézni, akkor jelentősen változtatniuk kell a hozzáállásukon. Ha varázsütésre megtehetnéd, min változtatnál, hogy a hallássérülteknek jobb legyen az életük? Igazából, ha megtehetném, akkor visszakapnák teljes mértékben a természetes hallást. Lehet, hogy ez nem mindenkinek tetszene, de ez az állapot annyira nehéz, hogy jobb, ha az ember nem tapasztalja meg. Ezért magának a hallásnak a visszaadása lenne a legnagyobb életminőség javító lehetőség. De természetesen erről mindenkit megkell kérdezni, hogy szeretne-e élni ezzel a lehetőséggel vagy sem. Milyen jelzőt szeretsz használni a hallássérülésedre? Ez mindig változik nálam. Jelenleg „egyéni hallásállapottal élő”, mivel mindenkinek egyéni módon működik a hallása, ebből kiindulva ebből a szóból kiérzem, hogy partnerként kezeljük egymást. Természetesen ezt a szót nem használják, de megfontolandó lenne egy hasonlóan partneri, ténylegesen befogadó szóhasználatot kialakítani, hogy ne legyen meg a szokásos kategorizálás és elkülönítés az állapotok szerint. Mert valójában mindenkire igaz, hogy egy vagy más szempontból nézve egyéni állapottal él. A személyiséged hány százalékát alkotja a hallássérülésed? Jelentős részét, és abszolút formált engem ez az állapot. Engem alapvetően nagy mértékben foglalkoztat az állapotom és a társadalom hozzáállása az állapotomhoz. Ennek ellenére mégsem gondolom, hogy ez a személyiségem része. Nem alkotja a személyiségemet, viszont jelentősen befolyásolja a társadalmi beszorítottság a személyiségemet, amikor engem hallássérültként kategorizálnak, és nem támogató attitűddel közelítenek az állapotomhoz. Tehát nem a hallássérülés, hanem a társadalom ezzel kapcsolatos reakciói azok, amik befolyásolják a személyiségem alakulását. Viszont az utóbbi időben igyekszem ezeket teljes mértékben ignorálni. Jelnyelv vagy hangzó nyelv? Mindkettőt ismerem. Fontosnak tartom, hogy az anyanyelvem a magyar hangzó nyelv. Ezt a nyelvet tanultam meg elsőre, ezért ehhez a nyelvhez kifejezetten ragaszkodom. A jelnyelvet is fontosnak tartom, és megtanultam olyan szinten, hogy viszonylag jól értem a jelnyelvet, de kifejezni nem tudom magamat ezen a nyelven. Szerintem ez egy nagyon szép nyelv, de sosem fogok tudni rajta anyanyelvi szinten kommunikálni. Leginkább az idegennyelv tanulással hasonlítanám össze, azzal a csavarral, hogy a jelnyelv egy vizuális gondolkodást igénylő nyelv, én pedig verbálisan gondolkodom, és ezen úgy tűnik nem tudok változtatni. Leginkább pedig az írott nyelvet szeretem használni, számomra ez a legbiztosabb kommunikációs terep. Mi a legjobb dolog a hallássérülésedben? A hallókészüléken való elmélkedésem, és az ezzel kapcsolatos művészeti dolgok, és az, hogy megismerhettem egy csomó nagyszerű, és sokszínű embert az állapotom révén, akikkel nagy valószínűséggel nem találkoztam volna az életben. Mi a legrosszabb dolog a hallássérülésedben? Próbáltál már úgy elaludni, hogy nem látsz, és nem hallasz? Na, ez kifejezetten rossz dolog szerintem. Időként képes vagyok hallókészülékben aludni, hogy halljak. Mi jelenti számodra a tökéletes boldogságot?  Szereteteimmel lenni. Emellett leginkább az alvást és az alkotást emelném ki. Mi a legnagyobb félelmed?  Alapvetően az, hogy félelmeim lehetnek. Mert a félelmek meggátolják az élet lehetőségeinek megélését. Mi az a tulajdonságod, amit nem szeretsz magadban? Sok ilyen van, ez egy állandó gyomlálás az életemben. Néha zavaróan kritikus tudok lenni. Mi az a tulajdonság, amit nem szeretsz másokban? Ezzel kapcsolatban elfogadóbb vagyok, ezért nem is mondanék ilyet. Melyik ma is élő embert csodálod leginkább? Sok ember csodálatra méltó, csak sokan nem tudják magukról. Általában nem dicsérem meg őket, így teszem azt most nyilvánosan, hogy csodálom a körülöttem lévő emberek kitartását, energiáját, pozitív életszeméletét, mindennapos küzdelmeiket, és tenni akarásukat az életben. Mi a legnagyobb luxus az életedben? Legnagyobb nincs. Maga az élet az. Milyen a lelkiállapotod most? Kellemesen csalódott vagyok. Melyik az a tulajdonság, amelyet szerinted leginkább túlértékelünk? A tökéletesség, hogy bárki is lehet tökéletes. Mindez megfigyelhető az élet minden terén. Szükséges lenne egy kis ellenszél, hogy csak jobb emberek lehetünk, de tökéletesek nem, éppen ezért kár ezt mutatni kifelé másoknak. Mikor fordul elő, hogy hazudsz? Amikor éppen hazudok. Melyik élő embert tartod a legkevesebbre? Hogy lehet valakit legkevesebbre vagy legtöbbre tartani? Nem szeretem az ilyen fajta beskatulyázást. Vannak emberek, akik nagyon rossz dolgokat tettek, de ha minősítjük őket, az minket is minősít. Melyik tulajdonságot tartod a legfontosabbnak egy férfiban? Legyen képes szeretni, és ezt kimutatni. Bónuszként merjen önmaga lenni. Melyik tulajdonságot tartod a legfontosabbnak egy nőben? Mivel nő vagyok, erre túl nehéz lenne válaszolnom. Mi a legjobb élményed hallássérültként? Nem tudok erre válaszolni, mert nincsennek elkülönített élményeim, így „hallássérültként” általában mint emberként gondolok magamra. Mi a legrosszabb élményed hallássérültként? Itt is az előző kérdésben kifejtett dilemmával küzdök. Melyik az a szó vagy kifejezés, amelyet túl gyakran használsz? Ilyen, olyan, valami stb. Szeretek ködösítő szavakat használni, régebben az „izé”-vel nyomultam. Mi vagy ki életed legnagyobb szerelme? Kicsim. Természetesen kicsit nagyobb nálam, de mégis őrá gondoltam. Mikor és hol voltál életedben a legboldogabb? Igyekszem nem végletekben gondolkodni, ezért az a sok nyugodt és boldog óra, ami mind megfelel ennek a kritériumnak. Ha választhatnál, melyik emberi képességet, tehetséget birtokolnád legszívesebben? Igénytelen módon megfelelnek a jelenlegi képességeim, de azért jobban hallanék. Mi eddigi életed legnagyobb teljesítménye?  Nem hiszem, hogy az életet teljesítményben kellene mérnünk. Természetesen fontos egy újabb megszerzett papír, egy újabb lehetőség, de inkább az a teljesítmény, ha valaki elbukik, majd újra és újra feláll. Tehát a kudarcok folyamatos és masszív eltűrését emelném ki. Ha létezik halál utáni élet, te miként vagy kiként térnél vissza legszívesebben?   Katica szeretnék lenni. Néha csak úgy elszállhatnak a gyerekek ujjáról, a kinézetük is cuki. Hol élnél legszívesebben a világon? Ha lehet választani, akkor közvetlenül a Balaton partján, saját stranddal. Mi a számodra legértékesebb tulajdonod?  A hallókészülékem. Mit tartasz a legmélyebb lelki fájdalomnak?  Amikor véget ér valami. Tovább lépni sosem egy álom. Mi a legkedvesebb elfoglaltságod? Kikapcsolni a külvilágot, és fejben tervezni egy másikat. Mit tartasz a legszembetűnőbb tulajdonságodnak? Teljes mértékben átlagos vagyok. Mi az, amit a legnagyobbra értékelsz egy barátodban? Kritikus, mindig őszinte és ellenállhatatlanul kedves tud lenni. Kik a kedvenc íróid? Akiket ismerek személyesen. Ki a kedvenc irodalmi vagy filmbéli hősöd? Két Lotti. Melyik történelmi alak áll hozzád a legközelebb?  Akhilleusz. Kik a te valódi, hétköznapi hőseid?  Mindenki, aki állja a sarat. Mi az, amitől a legjobban irtózol? Fémes felületek súrlódása. Mi az, amit a legjobban sajnálsz a múltadban? Felesleges a múltat nézni, ami megtörtént, azon nem lehet többé változtatni. Ez a szép a múltban, hogy ami elmúlt az megmarad úgy, ahogy megtörtént, akár jól, akár rosszul történt. Hogyan szeretnél meghalni? Leginkább sehogy, de ha már valahogy, akkor a „tragikus hirtelenséggel” elhunyt kategóriát szeretném gyarapítani. Mi a mottód?

Légy önmagad.

Megismernél több jó arcot?