Betűméret

Hangfétisek a hétköznapokból

Azt is hittem, hogy az emberek lépte nesztelen és könnyű, mint a tündéké. Csak az enyém olyan lomha, mintha smirglivel karistolnám végig a betont. Csak a földúton meg mezítlábasan voltam csendesebb, dobogós. Mindössze a fűszálak mozgását éreztem zavaróan sűrűnek.
Aztán egyszer egy lépcsőházban olyan kopogó hang támadott meg, hogy úgy éreztem, millió labda pattan rám egyszerre. Lenéztem a lépcsőkorláton, és láttam, hogy a magas sarkúk tűsarkai kopognak a lépcsőkön.
Csak azt nem értettem, miért nem sírnak a lépcsők, mert ez nagyon fájhat.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Támogatás

Támogathat minket céljaink elérésében